Szerintem;Fradi;Kassai;

- Kassai

Felháborodva olvastam (és láttam is a TV4 spotcsatornán) amikor Orosz Pál az FTC Zrt. vezérigazgatója bejelentette, hogy kérni fogja az MLSZ-től, hogy Kassai ne vezethessen többé meccset a Fradinak. Ezt – elképedésemre – meg is tette. A válasz korrekt volt – nem egy klub dönti el, hogy az MLSZ melyik bírót küldi ki meccset vezetni (csak azután így is legyen!). Felháborodva azon voltam, hogy Orosz úr a legcsekélyebb sportszerűségről nem tett tanúbizonyságot. Hiába bizonyították a jelen lévő szakértők – többszöri visszajátszás után, melyet Orosz úr is megtekintett -, hogy jogos volt mind a négy tizenegyes, ő csak felháborodással beszélt Kassairól. Érdekes módon, a múlt bajnokságban történt esetekről nem tesz említést, amikor a Fradi ellen elnézőek volta a bírók. Minden sportvezető tudna nem egy esetet felsorolni, hogy ugyanazt a szabálytalanságot másként látta az ellenfélnél egy bíró, mégsem lázadoztak, sportszerűen tudomásul vették. A mérkőzésen láttuk viszont, hogy Gera milyen vehemenciával rontott neki Kassainak a harmadik tizenegyesnél. Más bajnokságban valószínűleg megkapta volna a sárga (de elehet, hogy a piros) lapot. Itt Kassai sztoikus nyugalommal fogadta amikor Gera az arcába ordítozott. És jogos volt a kiállítás is, durva sportszerűtlenség miatt. Érdekes módon Orosz úr nem volt ilyen vehemens, amikor az Újpest elleni ragadón a két védőjátékosa látványosan „faragta” Diarrát, csak idő kérdése volt, hogy mikor okoznak neki nagyobb sérülést. Kassai akkor nem védte meg a játékost fegyelmező eszközzel, az Újpest vezetése (beleértve az edzőt is) nem tett erről említést sem, nemhogy feljelentést írogatott volna. Természetesen lehet védeni (sőt kell is) egy sportvezetőnek saját csapatát, de azért a sportszerűség – a fair play - az rá is vonatkozik , nem csak a játékosokra!

A magyar kormány relatíve keveset költ oktatásra, így fontos lenne, hogy a rendelkezésre álló forrásokat jól költsék el - erről is beszélt Andreas Schleicher, az OECD szakértője, miután tiszteletét tette a kormány köznevelési kerekasztalánál. Figyelmeztetése nem légből kapott, az Európai Bizottság oktatási jelentéséből ugyanis az látszik, hogy a legtöbb pénz nem közvetlenül iskolai oktatásra, hanem olyan "egyéb" beruházásokra ment el, mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Ludovika Campus tatarozása, a pedagógusminősítés, a tanfelügyelet és az iskolák feletti állami kontroll rendszerének kiépítése. Radó Péter oktatáspolitikai elemző a tiltakozások újbóli felerősödésére számít.