- Kína magyar pénzbarátsága

A híradások szerint (Népszava 11.16.) Kínában óriási roham indult a magyar letelepedési kötvényekért, attól tartva, hogy azokat kivezetik a forgalomból. A 2000-es évek közepén a közrádió tudósított egy könyvről, amelyet egy hazánkban üzletelő kínai vállalkozó írt. Azt írta, hogy a kék Duna nem is annyira kék, hanem inkább szürke, vagy zavaros. Fontosabb megállapítása volt azonban az, hogy a kínai üzletemberek szerint Budapest volt az a főváros Európában, ahol a kínaiak a legmagasabb profitot tudták elérni. Bőven megelőzve Bukarestet. A megállapítás igazságtartalmát alátámaszthatja az is, hogy „népi vélekedés” szerint a józsefvárosi hatalmas kínai piac volt az a főhely az országban, ahol magyar biztonsági őrök óvták a kínaiakat a számlaadástól és ezáltal a magyarországi adófizetéstől. Nem túl régen a Hajdú-Bihari Naplóban olvastam egy kisvárosi polgármester panaszát, amely szerint azért nem tudták a városba tervezett kínai munkahelyteremtő beruházást megvalósítani, mert teljesíthetetlen volt a kínaiak magas profitigénye. Ami mögött meghúzódhatott az, hogy az egyébként is alacsony magyar béreket sokallták. Az eddigiekből kitűnhet, hogy e két nép örök barátságának nem elhanyagolható tényezője a pénz. A letelepedési kötvények utáni rohamból kitűnik, hogy a kínaiak szeretnek minket a magas kötvénykamatokért és a kötvény nyújtotta európai üzleti lehetőségekért. Mi pedig szeretjük őket az idehozott pénztömegért, mert az jól jön a kormánynak és busás hasznot hoz a kötvényforgalmazóknak. Íme egy adalék két nép történelmi örök barátságának képletéhez.