Meseország forradalmi ország. Meseország lakói ’gyárilag’ rebellis természetűek. Történelmüket megannyi lázadás, forradalom, (ellenforradalom) felkelés, népfelkelés, sőt szabadságharc csipkézte. Amire ők büszkék, még akkor is, ha mindből vesztesen kerültek ki, és a rebellió vezetői hol tüzes trónon, hol bitófán, hol emigrációban végezték. Meseország kurucos természete legutóbb éppen fülkeforradalmat állított elő, amit mindenki nagyon furfangosnak talál, viszont senki nem ért. Forradalmárjai – minő véletlen – Meseország államapparátusában ülnek.
Meseországnak manapság forradalmi évfordulója is volt, ami hatalmas kormányzati szervezkedés és pénzköltés, valamint atyafiságos füttyögés és pofozkodás formájában valósult meg. Mesés vaudeville volt. Meseország ezen a területen is egyedit produkált. Meseország szervezetei, pártja és kormánya, mindnyájan megemlékeztek erről a nevezetes forradalmi évfordulóról. Ahányan, annyiféleképpen, helyen, sőt időben.
Meseország emellett állandó harckészültségben áll. Meseország főrendjei szerint Meseországot veszélyek fenyegetik. Meseország életében ez egyfajta történelmi folyamatosság. Meseország lakói – már persze csak az idősebbek – emlékezhetnek (ha akarnak) arra, hogy Meseországot fenyegette már a nemzetközi finánctőke, az amerikai imperializmus, sőt, annak csatlósai is, akik között még láncos kutya is akadt.
Meseországot manapság is mindenfelől veszélyek fenyegetik, amik ellen védekezni kell. Újabb veszélyek: a nemzetközi karvalytőke, a háttérhatalmak és a tuggyukkik. Meseország harcban áll. Meseország újabban kommunikációs hadiállapotban van. Leginkább azokkal, akiktől ajándék pénzt kap, akiknek ebből az ajándék pénzéből Meseországot Meseországgá építeni (volna) képes.
Meseország hadiállapota megköveteli, ezért Meseország fegyverkezik. Meseország kormánya rávilágosodott arra a tényre, hogy Meseország védelmi képessége gyenge, ezért hadiiparát megerősíteni múlhatatlanul szükséges. Meseországot ilyenformán az állandó veszélyérzet és ellenségképzés izgalmi állapotában tarja a Gonosz Szellem. Meseország már nem Bóvliország. Meseország darab ideig nem Meseország volt, hanem Bóvliország, de visszakapta szép és megérdemelt nevét.
Meseországban újabban oligarchák uralkodnak. Ilyenek Meseországban korábban is voltak, nevezték őket főuraknak, tartományuraknak, később arisztokratáknak, még később első titkároknak, majd zöld- és vörös báróknak. Meseországban is megvalósulni látszik a régi mese: „a kocsi, a ló, meg az ostor mindig ugyanaz, csak a kocsis változik a bakon.”
Meseországban a mai oligarcháknak is vannak aranybányáik. Az aranybányák mai meseországi neve kaszinó, máskor árenda, vagy mesés meseállami közbeszerzés. Meseországban is érvényes a régi igazság: regália a legtürelmesebb tehén. Meseország önálló, de nem független. Habár Meseország főrendjei ezt szeretnék tudni. Meseország ugyanis azoknak az országoknak a függőségében áll, amelyeknek évtizedek, sőt évszázadok alatt felhalmozott tudomány és technika, valamint pénz van a ládáikban. Meseország ezért mások tudományából él, más országok technikája működik más országok oligarcháinak pénzéből épített gyáraiban. Meseország lakói vendégmunkások lettek saját Meseországukban.
Meseország mindazonáltal nagyhatalom. No, nem geopolitikai, hanem sport nagyhatalom. Legalábbis ezt híreli a meseországi közfizetett média. A sport Meseországban kiemelt ágazat. Ez a megkülönböztetés Meseországban azt jelenti, hogy más, kevésbé fontos ágazatokkal (pl. egészségügy, oktatás, tudomány, kultúra, stb.) szemben a sport, vagyis annak egy, a legfelsőbb mesemondó által meghatározott része, mindenek feletti kivételezést és pénzt érdemlő tárgya a meseországi költségvetésnek. Mégis, az egészségügy politikai kommunikációs zászlaja alatt épülnek a labdarúgás stadionjai, amik – egynémely szervilizmusában totálisan elbutult vén meseországi salabakter szerint – a népegészségügy őrzésének és fejlesztésének intézményei.
Meseországot újabban minden titkok országává készülnek átalakítani erőszakos és rettegő főrendjei. Ami azt jelenti, hogy Meseország mesélős királya minden olyan meseországi állami adópénzt, amit ő erre szán, befizettet alattvalóival valamely sportegyesület kasszájába, ami leginkább a foci. Erre öt év alatt több adófizetői pénz ment el, mint a teljes meseországi felsőoktatás két éves költségvetése. Mindez, és még sok más is, azonban szigorúan titkos lesz hamarosan. Nehogy Meseország lakói, akiknek a pénzéből mindez történik, megtudhassák, mire költi Meseország királya az ő pénzüket.
Meseországot és lakóinak lelkét a Gonosz Szellem megosztottsága nyomorítja már évek óta. Ez lehet az oka annak, hogy Meseországban megnőtt a haza ázsiója. Elannyira, hogy egyre többen árulják. Némelyek szóbelileg, mások politikailag, megint mások – a kitanultabbak – pénzért. Meseország közmese világában egyre több a hazaáruló. Meseországban a haza bóvli kategóriás politikai árucikké lett.
Meseországban törvények uralkodnak. Ez azonban mese. Meseország olyan ország, ahol hézagos a Jog, ahol a Törvényt nem tisztelik, hanem értelmezik és méretre szabják, ahol az Erkölcstelenséget a Jogszerűség háta mögé bújtatják. Meseországban törvényalkotási úri szabóság működik. Személyre, méretre és fazonra igazított törvényszabóság szab törvényeket úgy, ahogyan a főszabász rendeli. Meseországban hivatali erénnyé vált a törvények és a bírósági ítéletek politikai értelmezése és kijátszogatása. Meseországból a törvényesített erkölcstelenségek országa lett.
Meseországban félelem uralkodik. Ez a keserves állapot is a Gonosz Szellem műve, aki a Félelmet beültette Meseország lakóinak lelkébe. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Meseország lakói egyre ritkábban merészelnek nyíltan beszélni, vagy a királyt és a főrendeket megszólni. Meseországból a Félelem országa lett.
Meseországban mindazonáltal sajtószabadság van. Meseországban ez annyit jelent, hogy egy lap mindent megírhatott és közzétehetett, még olyat is, ami némely főrendnek kínos. Egészen addig, míg a lapot hirtelen el nem adták. Meseország sajtószabadsága ilyenformán egy bizonyos centrális erőtér szorításában vergődik.
A sajtószabadság pedig nyitott értelmezésű politikai fogalommá lett Meseországban.