A Miniszterelnökség vezetője szerint az is fontos, hogy a migráns-ügyben majdan születő megállapodás minden országnak a saját kultúrája, identitása és lehetőségei szerint határozza meg a szolidaritást. A magyar kormány szeretné, ha a schengeni határok védelmére fordított kiadásokat is szolidaritási hozzájárulásként könyvelné el Brüsszel, akár a hot spotok felállítására juttatott összegeket. Ha ezt az Európai Bizottság jóváhagyja, akkor Magyarország kész az együttműködésre.
A V4-ek egységesek - állította a kancelláriaminiszter, majd azért hozzátette, hogy a szlovák javaslattal nem mindenben értenek egyet, az uniós elnökség betöltői ugyanis veszélyhelyzetben megengednék a betelepítést. A lengyel kormánnyal viszont Orbánék egyetértenek abban, hogy nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt, míg Németország és mások Lázár szerint legitimálnák a bevándorlást. Nehéz lesz a két vélemény közé hidat verni, ezért a kancelláriaminiszter elhúzódó, nagy vitára számít.
Angela Merkel úgy gondolja, hogy a problémát az oldja meg, ha a kibocsátó országokkal megállapodást kötnek. Ha a török vízumigény nem teljesül, akkor nagy kérdés, meddig tartják ott a migránsokat. A miniszter szerint nagy a veszélye annak, hogyha afrikai országoknak pénzt adnak, akkor az rossz helyre kerülhet. A határokat ezért meg kell védeni. Lázár bejelentette, hogy a kormány 53 milliárd forintot hagyott jóvá szerdán a határvédelmi feladatokra, vagyis a határzár működtetésére, bérekre, rendőrök és katonák felszerelésére, és az infrastruktúrára. Megjegyezte: eddig 150 milliárd forintot fordítottak ilyen célokra.