A demográfiai adottságok, illetve a népegészségügy kérdése a munkaerő utánpótlás helyzetét tekintve nagyon súlyos gazdasági kihívásokat rejtenek, de az egészségügy és az oktatás eddigi eredményeit nézve is komoly gyengeségeket lát a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Nagy kérdés az is, hogy Magyarország 2020-ra lesz-e olyan állapotban, hogy megálljon a maga lábán, ezért óriási a kormány felelőssége, hogy ebbe az irányba tudja-e fordítani a forrásfelhasználást, vagy sem - tette hozzá. Az uniós pályázatokról szólva elmondta, a 2014-2020-as ciklus terhére 291 pályázati felhívás jelent meg 6746 milliárd forint összértékben, ez a teljes keret 75 százaléka. 2017. márciusra pedig a teljes 7 éves keretet hozzáférhetővé szeretnénk tenni, így "marad 3 évünk a megvalósításra" - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A szintén tegnapi kormányinfón Lázár János már brutális járulékcsökkentést vetített előre a következő évekre. A következő hat évben realitássá válik a 40 százalékos béremelés, a járulékfizetés arányát pedig 13-14 százalékra vinnék le. Véleményét a tegnap aláírt, a minimálbér emelésről és a járulékcsökkentésről szóló megállapodásra alapozta.
A miniszter egyéb, gazdaságot érintő bejelentései között kiemelte:
- 2017-ben és 2018-ban már érdemi építkezés lesz Paks területén, és Magyarország tudomásul veszi, ha Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű-beruházás miatt, de annak nincs halasztó hatálya a beruházásra. Az állami támogatásról folyó brüsszeli eljárásban a kormánynak azt kellett bizonyítania, hogy miért versenyképes a beruházás, illetve annak finanszírozása. Mivel változott Magyarország adósbesorolása, az oroszok által nyújtott 12 milliárd eurós hitel kamatkondícióit felülvizsgálják.
- Az állami háttérintézmények után 2017-ben az állami cégek tevékenységeinek racionalizálására kerül majd sor, beleértve minden nagy céget, akár a Postát, a MÁV-ot, vagy a Volánt.
