Nem engedett a kormány a 2017-es minimálbér, illetve kötelező szakmai bérminimum emelés mértékéből, derült ki a tegnapi megállapodás bejelentésekor. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentése nyomán véglegesnek tekinthető, hogy a munkaadók javaslatát elvetve, a minimálbér jövőre 15, 2018-ban 8, a bérminimum 2017-ben25, illetve azt követően 12 százalékkal emelkedik majd. A kabinet minimális engedményt tett a vállalkozóknak a járulékcsökkentés ügyében, s az általa eredetileg javasolt 4 százalék helyett 2017-ben 5, majd egy évvel később újabb 2 százalékponttal vágja vissza a munkabéreket terhelő járulékot. A miniszter hozzátette, amennyiben a bérnövekedés 2017 első kilenc hónapjában meghaladja a 11 százalékot, akkor további 0,5 százalékponttal csökken a járulék 2018-ban. A munkáltatók jövőre 6, 2018-ban újabb 2 százalékos csökkentést szerettek volna elérni. A gazdasági tárca vezetője azt is bejelentette, hogy a senki által nem kért társasági adó csökkentés is része a megállapodásnak. Ennek alapján a 19, és a 10 százalékos társasági adó egységesen 9 százalékra mérséklődik. A járulékcsökkentéssel a munkabéreket terhelő elvonás, a nettó bér és a bérköltség aránya (adóék) jelentősen csökken, ám még mindig jóval a régiós versenytársaké fölött marad.
A tárgyaló feleket az idő is sürgette, hiszen az adótörvényeket hatályba lépésük előtt legalább 30 nappal ki kell hirdetni. Márpedig ahhoz, hogy a társasági adó és a járulékcsökkentésről kötött megállapodás 2017. januárjától hatályba lépjen, legkésőbb december 1-jén a parlamentnek el kell fogadni az erről szóló jogszabályt. A gazdasági miniszter közölte, ma benyújtják a bértárgyalásokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat az országgyűlésnek és a képviselők várhatóan sürgősséggel tárgyalják és elfogadják ezt. A megállapodást csütörtökön írják alá a felek.
Különalku köttetett?
A béremelés szükségességét senki nem vitatta, legföljebb a mértékét. A kormányoldal számára a 2018-as országgyűlési választás előtt akár jól is jöhet, hogy a propagandájában azt sugallja, hogy az ő érdeme ez a jelentős mértékű minimálbér, illetve kötelező bérminimum emelés, amely érdekében még a munkáltatók ellenállását is le kellett gyűrnie.
Jóval árnyaltabb képet festett a megállapodás lehetséges következményeiről Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. A béremelések sikerén a kormánynak mindenképpen osztoznia kell a szakszervezetekkel, amelyek már évek óta szorgalmazták, hogy a kormányzati ciklus, vagyis 2018 végére a minimálbér nettó értéke érje el a létminimumot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyan az utóbbi időben már nem tesz közzé ilyen adatokat, de a Policy Agenda a hivatal módszertana alapján kiszámolta, ez alapján a létminimum tavaly 88 064 forint volt. Ha nem vált a pénzromlás jelenlegi üteme vágtató inflációvá, akkor két éven belül a szakszervezetek követelése megvalósulhat. Legalábbis azok esetében, akik bejelentett munkahelyen 8 órát dolgoznak. A minimálbér ügyében a szakszervezet és a kormány között csak az ütemezésben volt eltérés, de a bérminimumnál a kormány nagyobbat lépett a vártnál. Az is igaz, hogy a leginkább munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokban már a jelenlegi garantált bérminimumnál jóval magasabb fizetésért sem kapnak megfelelő szakembert.
Varga Mihály a kormány, Futó Péter a vállalkozók és Kordás László a munkavállalók szemszögéből értékelte a bérmegállapodást FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A munkaadók azonban a tárgyalások során ragaszkodtak a mérsékeltebb béremelésekhez: a minimálbér 10, a garantált bérminimum 20 százalékos csökkentését szerették volna elérni egy 2017-18-as, összesen 8 százalékos járulékcsökkentéssel összekötve. Mindenkit meglepve, néhány napja a kormány váratlanul az asztalra tette az egységes társasági adó javaslatát. Ez a változás azonban a nagyjából félmillió működő hazai vállalkozás közül mindössze annak a 800-1000 cégnek jelent érdemi könnyebbséget, amely forgalma meghaladja az évi 500 millió forintot.
Ez azt is jelentheti, hogy az elmúlt napokban a kormány és a nagyvállalatok között különalku köttetett, mert nehéz másként magyarázni ezt a lépést - említette Kiss Ambrus a Népszavának.
A szakember szerint a bérmegállapodás nem jelent feltétlenül és egyértelműen biztos választási kampány sikert a kormánynak. Az első Orbán-kormány 50 százalékkal emelte a minimálbért. Mégsem nyertek választást. A legemlékezetesebb "haszna" az intézkedésnek az volt, hogy, ezzel gyakorlatilag kivégezték a hazai könnyűipart, főleg a textil ágazatot.
A mostani megállapodással kapcsolatban is megjelentek már azok az aggodalmak, hogy főleg a kkv-k nem fogják tudni kitermelni a minimálbér esetében a havi több mint 18, a garantált bérminimumnál pedig a 32 ezer forintos többlet terhet. A megállapodásban szereplő 5 százalékos járulékcsökkenés pedig alig néhány ezer forinttal mérsékli a vállalkozók közterheit.
Bérfeszültségre emlékeznek
A legutóbbi országgyűlési választáskor a rezsicsökkentést - a számlák vitathatatlanul alacsonyabb végösszege miatt -, a kormányzati propaganda egyértelműen pozitív üzenetként használhatta. A minimálbér, illetve a garantált bérminimum viszont a bértorlódás miatt már 2017. első negyedévében jelentős bérfeszültségek alakulhatnak ki. Ez nem fogja javítani a választói hangulatot - vélte a vezető elemző.
További veszélyt jelenthet a kormány számára, hogy ha a havi átlagban 200-220 ezer közmunkás bére nem emelkedik, akkor ők a fogyasztás növelte infláció hatásait sem tudják kivédeni, a helyi gazdaságot sem élénkíthetik, hiszen nem lesz többlet bevételük.
Emiatt felgyorsulhat a belső elvándorlás a keleti, észak-keleti régiókból Közép-, illetve Nyugat-Magyarországra - figyelmeztetett Kiss Ambrus. Ez tovább apaszthatja az amúgy is hátrányos helyzetű térségekben a társadalmilag aktív réteget. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése pedig fokozódhat. Míg Győr-Moson-Sopron megyében a közmunkások aránya 0,6 százalék, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 17 százalék.
A kormány helyzetét csak bonyolítja, hogy a legnagyobb munkáltató is egyben. A közmunkások mellett a közszféra és az állami vállalatok, a MÁV, posta, villamosenergia ágazat dolgozói is megjelennek bérigényükkel. Ha a kormány nem oldja a bértorlódás okozta feszültségeket, akkor a versenyszférában is csak azokon a területeken növekedhetnek a két alsó kategória feletti bérek, ahol már elviselhetetlen a munkaerőhiány. Az emberek nem a jelentős béremelésekre, hanem a kialakult bérfeszültségekre emlékezve a kormányt is felelőssé tehetik.
Kényszeredett aláírás
A bértárgyalásokat megítélésében eltér a munkaadók és a munkavállalók véleménye.
A vállalkozók képviselői kényszeredetten és egyáltalán nem közgazdasági érvekre alapozva írták alá a bérmegállapodást,mert nem akarták megakadályozni 900000 kiskeresetű bérfelzárkózását. Véleményük szerint a mostani béralkuval a munkavállalók és az állam járnak jól.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Futó Péter, az MGYOSZ elnöke kézfogással pecsételték meg béralkujukat FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Ez nem egy igazán jó megállapodás, mert túl feszíti a gazdaságot - nyilatkozta a Népszavának Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A munkáltatói oldal eredeti javaslatát tartotta elfogadhatónak a béremelést és a járulék csökkentést illetően is. Ez az egyezség megnövelheti a terheket kkv-k esetében, ami akár létszámleépítéshez, a vállalkozások csődjéhez is vezethet. A béremelés a munkáltatóknak jövőre 1070 milliárd forintos többlet kiadást jelenthet, míg az 5 százalékos járulékcsökkentés a költségvetésnek 450-500 milliárdos bevételkiesést okozhat. A megemelt alap miatt még a csökkentéssel együtt is emelkedhet a járulék összege, a fogyasztás felpörgésével az áfa bevétel, így a kormányzat végül pozitív szaldóval zárhatja a bértárgyalásokat. Ebből a társasági adó mérséklése okozta bevételkiesés is bőven finanszírozható - tette hozzá Rolek Ferenc.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke elégedett a megállapodással. Közölte, sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. A MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, ezután a munkahelyeken igyekeznek elérni, hogy a minimálbéremelés oda is „leszivárogjon” és többi kategóriában is emelkedjenek a bérek.
Akár kétszámjegyű is lehet jövőre a bruttó bérek éves átlagos növekedése a tegnap bejelentett járulékcsökkentési és béremelési megegyezés alapján - vélekednek az elemzők. A KSH adatai szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 257900 forint volt, 6,7 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője értékelésében azt emelte ki, hogy az egyre jelentősebb munkaerőhiány javítja a munkavállalók alkupozícióját, így további dinamikus béremelkedésre lehet számítani. Az első kilenchavi 6,1 százalék után a bruttó bérek átlagos növekedése az év végére elérheti a 6,4 százalékot. Megjegyezte, a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, ahol egy év alatt 9,1 százalékkal nőttek a keresetek szeptemberre.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt állapította meg, hogy a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése is abba az irányba mutat, hogy jövőre még tovább gyorsulhat az idei év végén látott béremelkedési tempó.
A nyugdíjasok nem engednek
Orbán Viktor miniszterelnök hétfői rádióbeszédében a bérmegállapodáshoz kötötte a nyugdíjak jövő évi 0,9 százaléknál magasabb emelését. Érthetetlennek nevezte ezt a számot Földényi László, a nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) elnöke. Az emelést ugyanis törvény garantálja az infláció mértékével. Az pedig az Európai Bizottság, a magyar jegybank és a nyugdíjas érdekvédők szakértői is 2 százalék fölé prognosztizálták.
Az érdekvédő nem zárta ki, hogy a kormány tudatosan becsülte ilyen mértékben alá a 2017-es inflációt, hogy a választási év előestéjén, jövő év novemberében az általa számolt és a valóságos infláció közötti különbözetet egy összegben utalhassa át a nyugdíjasoknak.
A nyugdíjasokat nem lehet megvásárolni és a politikai nézetkülönbségek is jelentősen enyhülnek, mert a jobb és a baloldali nyugdíjas ugyan úgy egyre nehezebb helyzetbe kerül. Az idősebbek nem csak a nyugdíj, de az egészségügyi helyzet és a fiatalok elvándorlása, a családok szétesése miatt is tűrőképességük határához értek - mondta a Népszavának Földényi László. A NYOK és társszervezetei, melyeket 2010 óta nem hívnak meg a kormányzati egyeztetésekre, 500-600 ezer nyugdíjast képviselnek.
Az elnök lapunknak elmondta, az egyre erősebb a nyomás hatására hamarosan aláírásgyűjtést indítanak a svájci indexálás visszaállításáért, amely idén az "bemondott" 1,6 százalék helyett 3,5-4 százalékos emelést tett volna lehetővé és jövőre is kedvezőbb lenne az infláció követő módszernél. Emellett a hatályban lévő differenciált nyugdíj emelés végrehajtását is követelik, amit 6 éve ad acta tett a kormány. A nyugdíjasok tüntetni is készek.
