A napilap megszólaltat egy devizahitelügyekben járatos jogászt is, akinek véleménye szerint már 2008 óta létezik ez a szabályozás – csak Magyarországon nem nagyon alkalmazták –, amely szerint a lényeges feltételeket eltitkoló, azaz tisztességtelen magatartást tanúsító hitelintézetek nemcsak hogy költséget nem számolhatnak föl az ilyen ügyekben, de még kamat sem jár nekik. Az ügyvéd értelmezése szerint amennyiben bármely lényeges elem a szerződés mellékletében szerepel, illetve az általános szerződési feltételek között található meg, úgy azt is hitelesíteni kell aláírásával az ügyfélnek. Ez pedig nagyon sok szerződés megkötésekor elmaradt, így ezekben az esetekben is érdemes kezdeményezni a szerződés felülvizsgálatát.
Az ügyvéd arra is emlékeztetett, hogy hasonló „réseket” már korábban is találtak a banki szerződéseken. Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban arról döntött, hogy amennyiben a bank a szerződés megkötésekor nem adta át a kockázatfeltáró nyilatkozatot az ügyfélnek, úgy az árfolyamváltozásból adódó költségeket a pénzintézetnek kell viselnie.
Ettől gyökeresen eltérő álláspontot képvisel a lapunk által megkérdezett Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint semmiféle jogorvoslatra nincs már az Európai Unió Bíróságának határozata nyomán lehetősége a volt devizahiteles ügyfeleknek. Ennek az az oka, hogy ez a határozat egy 2008-as uniós Irányelv alapján született, csak az azt követő időszakra vonatkozó jogérvénnyel. Ennek az Irányelvnek nyomán - az akkor még ilyen néven létező - magyar Legfelső Bíróság megállapította, hogy az ingatlanfedezetű jelzáloghitelekre amúgy sem vonatkozik az uniós döntés. Emellett a magyar Országgyűlés törvényes úton rendezte a pénzintézeteknek a devizahiteles ügyfelekkel történő elszámolást. Azonban valóban lehetnek - csekély számban - olyan egykori devizahiteladósok, akikkel 2008 után kötöttek - euró alapon - szerződést. Viszont akkor már annyira gyenge forintárfolyamon történt a törlesztés, hogy legfeljebb elenyésző kár érhette az ügyfeleket, amelyért nem érdemes perelniük - mondta a szakember.
Ugyanakkor még mindig nagy gondban vannak a fizetni ma sem tudó vagy már a végrehajtási szakaszba jutott devizahitelesek. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi közlése szerint 144 ezer a bedőlt hitelesek száma, s az ő megsegítésükre bocsátott ki ajánlást a bankok számára. Ebben azt javasolja, hogy a hitelezők törekedjenek a nehéz helyzetbe került ügyfeleikkel megállapodásra jutni tartozásuk rendezése érdekében. Ugyanakkor sokak számára ez az út is járhatatlan – tette hozzá Barabás Gyula.
