Beírók;nyugdíj;béremelés;nyugdíjemelés;

Illusztráció: Népszava

- Orbán önmagát cáfolja

Továbbra is ragaszkodik a kormány által kezdeményezett 15 százalékos minimálbér, illetve a 25 százalékos kötelező szakmai bérminimum emelési javaslathoz a miniszterelnök. Megütközést keltett viszont, hogy Orbán Viktor a nyugdíjak tervezettnél nagyobb mértékű növelését is a bértárgyalások sikeréhez kötné.

Nem enged a '48-ból Orbán Viktor, legalábbis hétfői rádiós nyilatkozatában erre utalt. Szerinte a minimálbér, valamint a szakmai bérminimum nagymértékű emelését, a járulékok és társasági adó csökkentését a magyar gazdasági modell sikere, a munkaalapú gazdaság és a stabil pénzügyi rendszer tette lehetővé.

Az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank november eleji, budapesti konferenciáján Orbán Viktor felszólalását úgy kezdte: a magyar modell nem folytatható, fejleszteni kell a versenyképességünket, Magyarországnak változtatnia kell, ha jobban akar működni. Én ezt a miniszterelnöki véleményt osztom - reagált a "népnek" szóló orbáni beszédre Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

A kormányfő úgy vélte, a jövőre tervezett 15 százalékos minimálbér, illetve 25 százalékos bérminimum emelés elérhető. A vállalkozókkal még vannak gondjaink de a következő napokban szeretnének megegyezni velük - tette hozzá.

A jelenleg 10 százalékos, illetve az évi 500 millió forint feletti forgalmat elérő cégek 19 százalékos társasági adójának egységesen 9 százalékra csökkentése nagyon kedvező lesz a nagy nemzetközi cégeknek, valamint annak a tucatnyi agrártársaságnak, amelyik bevétele meghaladja a félmilliárd forintot - ezt a véleményt fejtette ki a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász. A magyar mezőgazdaságra jellemző üzemméretű többség számára nem jelent érdemi könnyebbséget a társasági adó 1 százalékos lefaragása. A minimálbér, illetve a szakmai bérminimum kormány által javasolt emelése ugyan valóban a hatékonyság növelésére ösztönözheti a vállalkozásokat, de a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv) összességében akár 100 ezer munkavállalótól is megválhatnak a bérköltségek növekedése miatt. Jelenleg ugyanis sok kkv a minimálbér mellé zsebbe fizet még annyit, hogy megtartsa az egyre fogyatkozó munkaerőt. Ha azonban "le kell papírozni" a magasabb bért, azt már a kkv-k jelentős része nem lesz képes kigazdálkodni még a járulékcsökkentéssel sem. A nagy cégek többsége pedig az égető munkaerőhiány miatt már amúgy is jóval a minimálbér fölött fizet, így nekik már kisebb tehernövekedést jelent a 2017-ben esedékes emelés. A pékszövetség ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a béremelések miatt, jövőre akár 30 százalékkal drágulhat a kenyér.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is elismeri a béremelés szükségességét, de a kormány javaslata kissé túlfeszíti a gazdaságot - erről beszélt lapunknak Rolek Ferenc a szövetség alelnöke. (Az MGYOSZ korábban 10, illetve 20 százalékos emeléseket javasolt.) Ha végül marad a kormány javaslata, amely 2018-ra további 8 százalékos minimálbér és 12 százalékos bérminimum emelést irányoz elő, akkor a folyamatosan figyelni kell ennek hatásait a gazdaságra és szükség esetén korrigálni szükséges, valamint tisztázni kell azt is, milyen részt vállal ebből a költségvetés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bértárgyalások múlt heti fordulóján 2017-ben 4, egy évvel később pedig 2 százalékos járulékcsökkentést ajánlott. A 15, illetve 25 százalékos béremelés, és egyidejűleg a kormány által javasolt 2017-es 4 százalékos járulékcsökkentés, - amelyet azután 5 éven keresztül évi további 2-2 százalékos tehermérséklés követne - , elfogadhatatlan a munkáltatók számára. Az MGYOSZ álláspontja, hogy két év alatt legkevesebb 8 százalékponttal kell vissza nyesni a munkabéreket terhelő járulékot -hangsúlyozta Rolek Ferenc. A munkáltatóknak ugyanis számításaik szerint jövőre 1070 milliárd forintos többletkiadást jelent a minimálbér és a bérminimum emelés. Ez abból adódik, hogy a járulékcsökkentés a költségvetésnek többlet bevételt jelent, mivel a járulék mértéke ugyan alacsonyabb lesz, de az alapja, ami után fizetni kell, az magasabb. A munkabéreket terhelő járulékból és személyi jövedelemadóból a büdzsé 2017-ben még 180 milliárd forintos többletbevételre is számíthat. A jövedelemnövekedés pedig a fogyasztást is felpörgetheti, ami az áfa bevételeket növelheti - fejtette ki Rolek Ferenc.

A béremelések önmagukban nem javítják az ország versenyképességét, a társasági adó mérséklése pedig valóban a leginkább a multiknak előnyös. A máig érvényben lévő különadók és egyéb közterhek pedig a régióban a legmagasabb adókörnyezetet jelentik, de Európában is ebből a szempontból az élbolyba tartozunk - fűzte ehhez hozzá Vértes András. A versenyképesség javulásához képzett munkaerőre és beruházásra lenne szükség. Jelenleg egyikben sem dúskál Magyarország. A beruházások idén 10 százalékkal maradnak el a tavalyitól, ami szintén nem volt túlságosan nagy mértékű.

A béremelések következtében több lesz a fogyasztás és az emiatt felszökő infláció lehetőséget ad majd magasabb nyugdíjemelésre - Orbán Viktor szerint. A kormányfő kijelentette, a bértárgyalások sikere esetén a most tervezett 0,9 százalékos helyett, az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés is lehet jövőre.

A nyugdíjemelésről törvény intézkedik, amely most az infláció követést írja elő és mintha a kormányzatban nem lennének olyan szakértők, akik ezt ki tudják számolni - jegyezte meg lapunknak Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Klub Szövetség képviseletében. A kormány tavasszal 0,9 százalékot jelzett előre, miközben a jegybank és a nyugdíjas szervezetek szakértői a statisztikai hivatal adataira támaszkodva 2 százaléknál magasabb ütemű pénzromlást várnak 2017-ben. A miniszterelnök bejelentése alapján úgy tűnik, mintha nem lenne tisztában a nyugdíj emelés szabályaival, mivel ez nem lehet alku tárgya és nem lehet semmilyen megállapodáshoz kötni - fogalmazott Orsós Éva. Rendkívül feszült a hangulat a nyugdíjasok között, miközben a valódi érdekképviseleti szervezeteikkel a kormány 6 éve nem áll szóba.

Nagyobbat emelnének a szocialisták
Négy pontos javaslattal állt elő hétfőn a parlamentben, napirend előtt az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan. A párt szerint a megélhetési gondokat enyhíthetné az országban ha a nettó minimálbér legalább 100 ezer forint lenne. A kormány által javasolt bruttó 127 ezer forintos minimálbér nettóban kevesebb, mint 100 ezer forint. Az ellenzéki párt javasolta a visszatérést a a korábbi nyugdíj-emelési rendszerhez, mert szerintük a mostani emelés megalázóan kicsi. Az MSZP csökkentené az energiaárakat, hogy senki ne fizessen többet az energiáért, mint amennyibe az ténylegesen kerül és folytatnák az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését is.



Munkagéppel és személyautóval ütközött egy motorkerékpáros hétfő késő délután Békéscsaba határában. A motorost nem sikerült újraéleszteni, a helyszínen belehalt sérüléseibe - tájékoztatott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.