Nem enged a '48-ból Orbán Viktor, legalábbis hétfői rádiós nyilatkozatában erre utalt. Szerinte a minimálbér, valamint a szakmai bérminimum nagymértékű emelését, a járulékok és társasági adó csökkentését a magyar gazdasági modell sikere, a munkaalapú gazdaság és a stabil pénzügyi rendszer tette lehetővé.
Az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank november eleji, budapesti konferenciáján Orbán Viktor felszólalását úgy kezdte: a magyar modell nem folytatható, fejleszteni kell a versenyképességünket, Magyarországnak változtatnia kell, ha jobban akar működni. Én ezt a miniszterelnöki véleményt osztom - reagált a "népnek" szóló orbáni beszédre Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
A kormányfő úgy vélte, a jövőre tervezett 15 százalékos minimálbér, illetve 25 százalékos bérminimum emelés elérhető. A vállalkozókkal még vannak gondjaink de a következő napokban szeretnének megegyezni velük - tette hozzá.
A jelenleg 10 százalékos, illetve az évi 500 millió forint feletti forgalmat elérő cégek 19 százalékos társasági adójának egységesen 9 százalékra csökkentése nagyon kedvező lesz a nagy nemzetközi cégeknek, valamint annak a tucatnyi agrártársaságnak, amelyik bevétele meghaladja a félmilliárd forintot - ezt a véleményt fejtette ki a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász. A magyar mezőgazdaságra jellemző üzemméretű többség számára nem jelent érdemi könnyebbséget a társasági adó 1 százalékos lefaragása. A minimálbér, illetve a szakmai bérminimum kormány által javasolt emelése ugyan valóban a hatékonyság növelésére ösztönözheti a vállalkozásokat, de a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv) összességében akár 100 ezer munkavállalótól is megválhatnak a bérköltségek növekedése miatt. Jelenleg ugyanis sok kkv a minimálbér mellé zsebbe fizet még annyit, hogy megtartsa az egyre fogyatkozó munkaerőt. Ha azonban "le kell papírozni" a magasabb bért, azt már a kkv-k jelentős része nem lesz képes kigazdálkodni még a járulékcsökkentéssel sem. A nagy cégek többsége pedig az égető munkaerőhiány miatt már amúgy is jóval a minimálbér fölött fizet, így nekik már kisebb tehernövekedést jelent a 2017-ben esedékes emelés. A pékszövetség ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a béremelések miatt, jövőre akár 30 százalékkal drágulhat a kenyér.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is elismeri a béremelés szükségességét, de a kormány javaslata kissé túlfeszíti a gazdaságot - erről beszélt lapunknak Rolek Ferenc a szövetség alelnöke. (Az MGYOSZ korábban 10, illetve 20 százalékos emeléseket javasolt.) Ha végül marad a kormány javaslata, amely 2018-ra további 8 százalékos minimálbér és 12 százalékos bérminimum emelést irányoz elő, akkor a folyamatosan figyelni kell ennek hatásait a gazdaságra és szükség esetén korrigálni szükséges, valamint tisztázni kell azt is, milyen részt vállal ebből a költségvetés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bértárgyalások múlt heti fordulóján 2017-ben 4, egy évvel később pedig 2 százalékos járulékcsökkentést ajánlott. A 15, illetve 25 százalékos béremelés, és egyidejűleg a kormány által javasolt 2017-es 4 százalékos járulékcsökkentés, - amelyet azután 5 éven keresztül évi további 2-2 százalékos tehermérséklés követne - , elfogadhatatlan a munkáltatók számára. Az MGYOSZ álláspontja, hogy két év alatt legkevesebb 8 százalékponttal kell vissza nyesni a munkabéreket terhelő járulékot -hangsúlyozta Rolek Ferenc. A munkáltatóknak ugyanis számításaik szerint jövőre 1070 milliárd forintos többletkiadást jelent a minimálbér és a bérminimum emelés. Ez abból adódik, hogy a járulékcsökkentés a költségvetésnek többlet bevételt jelent, mivel a járulék mértéke ugyan alacsonyabb lesz, de az alapja, ami után fizetni kell, az magasabb. A munkabéreket terhelő járulékból és személyi jövedelemadóból a büdzsé 2017-ben még 180 milliárd forintos többletbevételre is számíthat. A jövedelemnövekedés pedig a fogyasztást is felpörgetheti, ami az áfa bevételeket növelheti - fejtette ki Rolek Ferenc.
A béremelések önmagukban nem javítják az ország versenyképességét, a társasági adó mérséklése pedig valóban a leginkább a multiknak előnyös. A máig érvényben lévő különadók és egyéb közterhek pedig a régióban a legmagasabb adókörnyezetet jelentik, de Európában is ebből a szempontból az élbolyba tartozunk - fűzte ehhez hozzá Vértes András. A versenyképesség javulásához képzett munkaerőre és beruházásra lenne szükség. Jelenleg egyikben sem dúskál Magyarország. A beruházások idén 10 százalékkal maradnak el a tavalyitól, ami szintén nem volt túlságosan nagy mértékű.
A béremelések következtében több lesz a fogyasztás és az emiatt felszökő infláció lehetőséget ad majd magasabb nyugdíjemelésre - Orbán Viktor szerint. A kormányfő kijelentette, a bértárgyalások sikere esetén a most tervezett 0,9 százalékos helyett, az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés is lehet jövőre.
A nyugdíjemelésről törvény intézkedik, amely most az infláció követést írja elő és mintha a kormányzatban nem lennének olyan szakértők, akik ezt ki tudják számolni - jegyezte meg lapunknak Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Klub Szövetség képviseletében. A kormány tavasszal 0,9 százalékot jelzett előre, miközben a jegybank és a nyugdíjas szervezetek szakértői a statisztikai hivatal adataira támaszkodva 2 százaléknál magasabb ütemű pénzromlást várnak 2017-ben. A miniszterelnök bejelentése alapján úgy tűnik, mintha nem lenne tisztában a nyugdíj emelés szabályaival, mivel ez nem lehet alku tárgya és nem lehet semmilyen megállapodáshoz kötni - fogalmazott Orsós Éva. Rendkívül feszült a hangulat a nyugdíjasok között, miközben a valódi érdekképviseleti szervezeteikkel a kormány 6 éve nem áll szóba.