A rezsicsökkentés eredményének megtartásának fontosságáról beszélt a nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt. Tegnapi éves meghallgatásán Seszták Miklós arról beszélt, hogy a korábbi évek intézkedéseinek hatására a távhő, a gáz és az áram ára 25 százalékkal mérséklődött.
Csakhogy az elmúlt másfél évben mintegy 40-60 százalékkal zuhantak a nemzetközi piacon az energia tarifák a kormány azonban ezt nem érvényesítette a hazai lakossági árakban - nyilatkozta a Népszavának Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja. Az ellenzéki párt már korábban már javasolta, hogy egy átlagos fogyasztási szintig csökkentsék 20 százalékkal a háztartási energia árát, de a kormánytöbbség leszavazta. Most újra benyújtják ezt a javaslatukat.
A miniszter közölte: a rezsicsökkentéssel egy háztartás évente mintegy 110 ezer forintot takarít meg. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, ha ekkora volt a családok megtakarítása, akkor vajon milyen mértékben csökkent a szolgáltatók kintlevősége? A magyar jövedelmekből arányaiban többet költenek még így is az emberek háztartási energiára, mint Koppenhágában, Brüsszelben, vagy Londonban - emlékeztetett Szakács László.
A választás előtti évre időzítve a kormány módosítana az energetikai törvényeken is. Németh Szilárd (Fidesz) rezsibiztos 3 oldalas javaslatában felsorolta azokat a paragrafusokat, ahol a villamos energia és a földgáz rendszerhasználati díjait határozat helyett rendeletben kellene megállapítania a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak. Ezen az egy szón azonban nagyon sok múlhat, mert míg a határozat ellen fellebbezhetnek az érintett szolgáltatók, addig ugyanez rendelet esetén lehetetlen lesz.
A Népszavának a neve elhallgatását kérő iparági szakértő elmondta, szerdán a kormány képviselői a gáz és villamosenergia hálózatokat működtető cégeket az általa javasolt rendszerhasználati díjakról. Az olasz, a francia és német cégek magyarországi leányvállalatainak egy hete van arra, hogy egyeztessenek a tulajdonosokkal.
A szakértő emlékeztetett rá, hogy 2016. januárjától az állam miután a kormány a rezsicsökkentéssel veszteségessé tette a szolgáltatást, átvette a lakossági gázszolgáltatást az E.ON-tól, júliustól a GDF-Suez és októbertől a Tigáztól, ám az infrastruktúra, a vezeték rendszer a korábbi egyetemes szolgáltatóknál maradt.
A rendszerhasználati díjnak kellene fedezni a fenntartás, bővítés, fejlesztés költségeit, de ennek rendeleti megállapítását 2017. januárjától javasolta a rezsibiztos. Szakács László szerint a kormány el akarta kerülni, hogy egyeztetnie kelljen a szakmával, ezért megint az egyéni képviselői indítvány trükköt vetette be.
Nem kizárt, hogy a kormány a 2018-as országgyűlési választások elé időzítve esetleg ismét lefaragna a rendszerhasználati díjból, kizárva az üzemeltetők jogorvoslati lehetőségét azért, hogy rezsicsökkentés címén a lakossági számlákon kisebb összegek szerepeljenek.
A lapunknak nyilatkozó iparági szakértő elmondta, törvények írják elő,, az ellátás biztonsága érdekében milyen kötelező karbantartást kell végezniük a hálózatot üzemeltetőnek. Ha esetleg az állam rendelettel túlságosan csökkentené a díjakat, ellehetetlenülne még a fenntartás is. Akkor előfordulhat áramszünet, a fűtés, illetve a gázszolgáltatás leállása.