Attól függően, hogy mit fogad el a kormány a munka világa szereplőinek, különösen a munkaadók javaslataiból, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának pénteki ülésén akár a megállapodás is megszülethet, ugyanis sürget az idő: a jövő évi adótörvény módosítási javaslatait a jövő héten be kell nyújtani ahhoz, hogy 2017. január 1-jén életbe is lépjenek.)
A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint azzal, hogy a következő két évben a jelenlegi 27-ről 21 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adókulcs (szocho), az önmagában jövőre 330 milliárd, 2018-ban pedig 500 milliárd forintos kiesést okozna.
A közszférában a béremelésekre 50, majd 70 milliárd forintot kell fordítania a kormánynak, a gyed- és táppénzkiadások pedig 40, illetve 50 milliárd forint kiesést okozhatnak. A kormányzati anyag a várható fogyasztási és áfabevételekkel is számol: 50 és 70 milliárd forinttal.
Amennyiben megvalósul a kormányzati járulékcsökkentési program, úgy a jelenlegi adóék, vagyis az adóteher bérköltségen belüli aránya 48,2 százalékról 41,9 százalékra csökkenne, amely az OECD-országok közül a 12. legmagasabb lenne.
Ugyanakkor a kormány is felismerte, hogy az alacsony jövedelmezőség mellett működő vállalkozóknak szükségük van a minimálbér-emeléshez kötődő támogatásra. A tervek szerint ezt a munkahelyvédelmi akcióterv keretében két esztendeig nyújtanák.
A kormány azzal a hírrel, hogy jelentősen emelkedik a minimálbér, azt a képet próbálja sugározni, hogy sikerült a gazdaságot helyreállítani. Nem véletlenül beszél a miniszterelnök hetek óta arról, hogy béremelésekre van szükség és a fejlődés új fázisába lépett az ország - írta a bérintézkedésekről szóló, legfrissebb elemzésében a Policy Agenda. A most bejelentett emelésekről azonban úgy vélekednek, hogy ezek csak az első lépést jelenthetik a dolgozói szegénység felszámolásához. Intő jel ugyanakkor - olvashatjuk az elemzésben -, hogy amennyiben nem szalad el jelentősen az infláció, akkor is 2018-tól egy nyolc órában dolgozó legalább annyit keres majd, mint az egy főre jutó létminimum összege.
Az elemzők kiemelik, hogy növelni kell a közfoglalkoztatottak bérét is, különben növekednek a társadalmi és területi egyenlőtlenségek. Emellett álláspontjuk szerint ki kell kényszeríteni a cégeknél, hogy azok ne csak a minimálbér, és a garantált bérminimum emelését hajtsák végre, hanem az e fölötti kategóriákban is legyen emelés, különben összetorlódnak a bérek egy munkahelyen belül és ez a munkavállalók között feszültségeket okoz.
Arra is felhívják a figyelmet az elemzők, hogy az államnak, mint tulajdonosnak a saját vállalatainál is két számjegyű béremelést kell végrehajtania.