A magyarok egyharmada vélte úgy, hogy minden politikus korrupt, beleértve a miniszterelnököt és a kabinetjét is – derül ki a Transparency International (TI) tegnap bemutatott úgynevezett globális korrupciós barométeréből. A vizsgálatban 42 ország, köztük 23 uniós tagállam vett részt. Összesen 60 ezer embert kérdeztek meg, közöttük 1500 magyart.
A magyarországi megkérdezettek 57 százaléka szerint rosszabb a korrupciós helyzet, mint 3-4 éve, de már az előző felmérések is ezt az eredményt hozták. E tekintetben az elmúlt évtizedben a lakosság szerint folyamatosan romlott a helyzet Magyarországon. Több mint a fele a válaszolóknak úgy vélte, hogy a kormány intézkedései hatástalanok, s ezért a döntéshozók a felelősek, akik szintén korruptak - ismertette a felmérés adatait Martin József, a TI ügyvezető igazgatója.
Ugyanakkor az emberek pártválasztását nem befolyásolja, hogy általában korruptnak tartják a politikusokat. Érdekes módon, a gazdasági vezetőknek valamivel jobb a megítélése, mert őket csak a válaszadók 22 százaléka tartotta megvesztegethetőnek.
A vizsgálat kiterjedt az úgynevezett "utcai", vagy hétköznapi korrupcióra is. A lakosság szintén 22 százaléka adott az elmúlt 1 évben hálapénzt az egészségügyben, ami a TI szerint egyértelműen kenőpénznek számít. A válaszadók 7 százaléka az általános vagy középszintű oktatási rendszerben is pénzzel akart előnyökhöz jutni.
A hazai viszonyokra jellemző hogy a lakosság 40 százaléka nem tartja korrupciónak a hálapénzt, főleg akkor, ha egy sikeres beavatkozás után adnak pénzt az orvosnak - jegyezte meg a TI Magyarország vezetője.
A felmérés alapján az is kiderült, hogy a magyarok tehetetlennek érzik magukat a korrupció elleni küzdelemben. Kétharmaduk nem fogadja el, ha valaki jelenti a hatóságoknak a gyanús eseteket, de 23 százalék azt válaszolta, hogy fél a bejelentés következményeitől. A lakosságnak alig 14 százaléka vélte úgy, hogy lehet valamit tenni a kenőpénzek elterjedése ellen. Ezzel az "eredménnyel" csak Csehországot, Ukrajnát és Fehéroroszországot előzi meg Magyarország.
A magyar lakosság az elmúlt évtizedek tapasztalatai miatt egyfajta tanult tehetetlenséggel szemléli a korrupciós ügyeket - tette hozzá Martin József. Így nem meglepő, hogy az uniós országok közül Magyarországon gondolják a legkevesebben, csupán 7 százalék, hogy a bejelentés a korrupció leghatékonyabb eszköze. Ennek ellenére 21 százalék vállalná, hogy a hatóságokhoz fordulna korrupciós ügyekben, ám ez az arány 3 éve még 30 százalék volt. Az uniós átlag most 57, a vizsgált államok átlaga pedig 50 százalék volt.
A többség azért sem tenne bejelentést a korrupcióról, mert szerintük nem lenne következménye, nem változna semmi, merthogy a magyarok többsége e tekintetben nem bízik az állami intézményrendszerben sem. A válaszolók szerint az intézményrendszer nem a közjót, hanem részérdekeket képviseli és az állam nem, vagy csak ritkán tölti be azt a szerepét, hogy hatékonyan üldöznie kell a korrupciót.
Sajátos helyzet, hogy a hatalom leginkább csak az utcai korrupció ellen lép fel, az állami ellen nem. Ebben az is szerepet játszhat, hogy az IT értékelése szerint néhány korrupciós rendszer kifejezetten a kormány hathatós közreműködésével, vagy legalábbis asszisztálásával épült ki az elmúlt időszakban. Ilyenek voltak egyebek mellett a jegybanki alapítványok, a letelepedési államkötvények, vagy a tao esete, de a közbeszerzést is ide sorolhatjuk. Ezek olyan elosztási rendszerek, amelyek kifejezetten arra jöttek létre, hogy a közpénzek magánpénzekké váljanak - mondta Martin József.
A Népszava kérdésére a TI vezetője megjegyezte, hogy 2017. januárjában egy 176 országot felölelő, az üzletemberek, szakértők véleményét közlő korrupciós érzékelési indexet tesznek közzé, amiből kiderülhet, hogy Magyarország megítélése hogyan változott az elmúlt időszakban. Ha a most ismertetett vizsgálat Magyarországra vonatkozó eredményei tükröződnek abban is, akkor vélhetően nem javítunk, sőt inkább rontunk korábbi helyezésünkön.
