Quaestor-ügy;Quaestor-botrány;

- Fordulóponthoz ér a Quaestor-botrány

Az Alkotmánybíróság (Ab) jövő hétfőn kezdi tárgyalni a Quaestor csődjéhez kapcsolódó kárrendezési törvény ellen benyújtott több mint félszáz alkotmányjogi panaszt - olvasható az Ab honlapján.

A tavaly márciusban kipattant Quaestor-botrány nyomán nem sokkal később született törvény a kárrendezésről, ennek egyes elemeit az Ab tavaly novemberben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. A Befektető-védelmi Alapból (Beva) tavaly kifizették a fiktív kötvényeket vásárló mintegy 32 ezer Quaestor-károsult túlnyomó többségének járó, legfeljebb 6 millió forintos kártalanítási összeget. Az Ab novemberi döntése a 6 millión felüli - összességében százmilliárdos nagyságrendű - kifizetéseket érintette.

Az Ab akkor a többi között azt kifogásolta, hogy az első Quaestor-törvényben diszkriminatívan határozták meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében aránytalan tulajdonkorlátozást tettek lehetővé és a felkészülési idő sem volt elegendő. Az egy évvel ezelőtti Ab-döntés ugyanakkor kimondta azt is, hogy a kárrendezés önmagában nem alaptörvény-ellenes, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.

Ezek után megszületett a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló, idén január 1-jén életbe lépett újabb törvény a károsultak helyzetének rendezésére. Az e törvény ellen benyújtott több mint félszáz alkotmányjogi panasz tárgyalását kezdi meg jövő hétfőn az Ab.

Az indítványok Ab honlapján olvasható rövid összegzése szerint az érintettek elsősorban a diszkrimináció tilalmának, a tulajdonhoz való jognak, a jogbiztonságnak és a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelme miatt kérték a törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését, de a beadványokban felvetődött az is, hogy az új szabályozás számottevően csökkentette a kártalanítás mértékét a korábbi Quaestor-törvényhez képest.

Az egyik indítványozó szerint például a törvény számára hátrányos megkülönböztetést jelent a kisebb, hárommillió forint alatti követeléssel rendelkező károsultakkal szemben, továbbá visszamenőleg vonják el a tulajdonát - a számláin 2008. január 1-je után jóváírt és kötvények vásárlására fordított hozamokat -, ami szintén hátrányos megkülönböztetést eredményez. Továbbá a kifogásolt törvény a normavilágosság követelményét is sérti egyes indítványok szerint.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára egyelőre nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy még idén születhet-e döntés a Questor-üggyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványokról.

Az elmúlt 10 év legkiemelkedőbb eredményét prognosztizálhatjuk az ingatlanfejlesztésben a 2016-os adatok és a 2017-es tervek ismeretében. A volumennövekedés több mint háromszoros az előző két évhez képest, ugyanis több mint 1 millió négyzetméternyi ingatlan felépítésre számítanak az ágazat legnagyobb vállalatait összefogó Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) tagjai. Az összes projekt beruházási értéke meghaladja az 1,75 milliárd eurót, azaz az 560 milliárd forintot. Megfordult a krízis uralta ciklus, lezárult a „hét szűk esztendő”, szárnyra kapott az ingatlanfejlesztés, felfelé ívelő piaci ciklus vette kezdetét. Magyarország nemcsak visszakerült Közép-Kelet Európa befektetési térképére, de még élre is törhet.