1,75 milliárd eurós beruházásra és 1 millió négyzetméternyi iroda, raktár, üzem és lakóépület felépítésére számít 2016-2017-ben az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), amely az ágazat legnagyobb vállalatait fogja össze – jelentette be Takács Ernő, az IFK elnöke.
„2014-ben háromévi folyamatos visszaesés után először volt realizálható növekedés az ingatlanfejlesztésben Magyarországon, de akkor a 2004-es szintet is alig haladta meg a piac” – emlékeztetett Takács Ernő. Az IFK elnöke elmondta: „2014-ben még 139 millió eurós fejlesztésbe, 71 ezer négyzetméter munkálataiba vágtak bele az IFK-tagok, vagyis még nagyon messze volt a 2008-ban mért 1,31 milliárd eurós csúcsteljesítmény. A tavalyi év végén megkezdődött, idén realizált fellendülés hatalmas. Ekkora fejlődés az ingatlanfejlesztési ágazatban az elmúlt tíz esztendőben nem volt tapasztalható. Az adatokból kitűnik, hogy az ingatlanfejlesztés ismét egyre jelentősebb nemzetgazdasági tényező, amely komoly növekedési potenciállal rendelkezik.”
A krízis 2009-től 2015 első feléig uralta az ingatlanfejlesztői piacot, a jogerős építői engedéllyel rendelkező projekteket kereslet és finanszírozás hiányában elhalasztották. 2015 második felében indult meg az élénkülés, a fejlesztők kezdték elővenni a korábban előkészített projekteket, sőt újakba is belefogtak.
„A fellendülés oka az új lakás ÁFA csökkentés, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), illetve a költségvetés stabilitása” – magyarázta az IFK elnöke. „A költségvetési hiányt évek óta sikerül stabilan 3 százalék alatt tartani, az infláció csökkent, minimális szinten stabilizálódott, a lakossági fogyasztás nőtt, javult a makrogazdasági környezet. 2016-ban a hitelminősítők a bóvliból visszaemelték Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába, javult az ország megítélése, az ingatlanfejlesztők pedig újra beindultak. A CSOK-kal új vásárlói réteg jelenhetett meg a lakáspiacon, az új lakás ÁFA miatt pedig megéri lakó projektekbe kezdeni. További lendületet adott az ingatlanfejlesztésben, hogy a lakossági megtakarításokra a bankok által fizetett betéti kamatok és a jegybanki alapkamat is nagyon alacsony, az állampapír hozamok is leestek, így akinek volt megtakarítása, az az ingatlanpiac felé fordult. Az ingatlanérték emelkedése és az ingatlan hozama is kecsegtető, ezért a befektetői tőke elkezdett átáramolni az ingatlanpiacra” – összegezte a folyamatokat az IFK elnöke.
Multiplikatív hatás kezdődik el
A 2016-os, 2017-es IFK tagok által vállalt 1 millió négyzetméternyi, 1,75 milliárd Euro értékű fejlesztések 41 százaléka iroda, 34 százaléka lakás, 16 százaléka retail (kereskedelmi), 8 százaléka ipari, logisztikai, 1 százaléka pedig szálloda-fejlesztés. Az IFK tagvállalatainak – a legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok – fejlesztéseit összesítő adatok a teljes magyar ingatlanpiac egy szeletet mutatják be, ugyanakkor reprezentatívnak tekinthetőek.
Az IFK elnöke szerint 2016-ban multiplikatív hatás vette kezdetét, aminek köszönhetőn nagy ugrások történhetnek az ingatlanfejlesztői piacon. „Egy-egy ilyen fejlődő időszakban optimizmussal tekintünk a jövőbe, a jelenlegi információk alapján, amennyiben makrogazdasági és egyéb szinten nem várható lényegi változás, ez a kedvező ütemű fejlődés még fokozódni fog. A növekedés még kedvezőbb lesz, ha a fiskális politika nem változik Magyarországon, akkor mondhatjuk, hogy ez még csak a kezdet.”
Nemzetközi szinten is élre törhetünk
A nemzetközi piacon a befektetőkért Lengyelországgal, Csehországgal, és Szlovákiával harcolunk, fontos, hogy a piaci versenyben milyen hozamot tudunk kínálni, és milyen beszállási árakat. Lengyelország a német befektetői alapok által generált komoly erősödés következtében át is sorolta magát a fejlett ingatlanpiac részévé, a válság ellenére produkált volumenbővüléssel. Ott azonban az IFK elnök szerint már német viszonylatban is nagyon elszálltak az ingatlan árak, kisebb hozamot és profitot tudnak realizálni, ezért Magyarország és elsősorban a Budapesti régió hátránya csökkent. „Reményeink szerint le fogjuk dolgozni a válság időszakában felhalmozott hátrányunkat a nemzetközi versenytársainkkal szemben. A prognózisunk szerint a 2016-ban megvalósított és a 2017-ben indított projektek alapján gyakorlatilag még az élre is törhetünk a közép kelet-európai ingatlanpiacon” – emelte ki az IFK elnöke.
Takács Ernő úgy látja: az új lakás ÁFA csökkentés, a CSOK és a költségvetés stabilitása miatt kapott ekkora lendületet a piac. Az IFK elnöke kiemelte: nemzetgazdasági szempontból fontos lépés volt az újépítésű lakások értékesítését terhelő ÁFA mértékének csökkentése, amely azonban csak határozott időre, 2019-ig szól. Az intézkedés makrogazdaságra és a piacra gyakorolt kedvező hatását tekintve az IFK tagok szerint érdemes megfontolni annak meghosszabbítását.
