A 2018-as választásokig biztosan nem vezetik be az egészségügyi ellátások területi átszervezésére kitalált kancellári rendszert – jelentette be egy tegnapi háttérbeszélgetésen az ágazat államtitkára. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette, természetesen kudarcként éli meg, hogy a hónapok óta tervezett átalakítást nem tudta elérni, de ha már így alakult, akkor az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) megerősítésével segítik az együttműködést az intézmények között, és a most félretett tervek „gyökereinek kiépítésére” használják fel a külön erre a célra szánt 4 milliárd forintos jövő évi keretet.
Az, hogy a következő kormányra bízta a döntést a mostani kabinet, valójában persze azt jelenti, hogy az államtitkár elődeihez hasonlóan belebukott a kórházi rendszer átszervezésének tervébe. Emlékezetes, hogy Zombor Gábor azután mondott le egészségügyi okokra hivatkozva, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) irányításával megyei szintű együttműködésre akarta kényszeríteni a kórházakat, de a kezdeményezés felmorzsolódott az intézményvezetők ellenállásán. Várható volt tehát Ónodi hasonló tervének megfojtása is, különösen, amióta Lázár János kancelláriaminiszter a nyár végén lapunk kérdésére kimondta, a kormány biztosan nem megy szembe az orvoslobbival. A számtalan változatban elkészített javaslat tehát a porosodó polcokra kerül, de az államtitkár szerint a párhuzamosságokat más módon is lehet csökkenteni. A kudarc ellenére nem hozta szóba, hogy lemondásán gondolkodna, sőt hosszan sorolta a jövőre vonatkozó terveit.
Úgy látja, ellenőrzésekkel meg lehet akadályozni, hogy a debreceni orvos zalaegerszegi magánbeteget műtsön és a hatékonyabb szervezést segíti a készülő kompetencia-rendelet is. Ez azt rögzíti, hogy egyes ellátásokat csak meghatározott feltételeket teljesítő intézményekben lehet majd elvégezni. Jövőre kezdődik a háziorvosi törzskartonok frissítése, sok uniós pályázat indul vagy folytatódik, valamint bővítik az egynapos sebészeti ellátások körét – sorolták munkatársaival az irányokat.
A kancellária-rendszer körüli bizonytalanságok növekedésével párhuzamosan fogadta el a parlament az egyetemi kórházakról szóló új törvényt, ami a háttérbeszélgetésen jelen lévő újságírók nagy részének értelmezése szerint több intézményt is kivonhat az egészségügyi irányítás alól. Az államtitkár cáfolta ezt és kijelentette, hogy a jogszabály pusztán a Debreceni Egyetem és a Kenézy Kórház integrációját hivatott szabályozni. Ahogyan arról korábban a Népszava is beszámolt, az együttműködés új formáját még kórházigazgatóként 2012-ben maga Ónodi-Szűcs kezdeményezte, erre a tegnapi beszélgetésen is hivatkozott, hozzátéve, hogy a pécsi és szegedi hasonló beolvadások nem voltak sikeresek, mert felszámolták az alacsonyabb szintű ellátást végző intézmény finanszírozási önállóságát. A lex-Kenézy az államtitkárság értékelése szerint pusztán ezt a pénzügyi kérdést tette rendbe és nem nyitott új lehetőséget az integrációra. Kérdésünkre, hogy a parlamenti döntésig miért nem beszélt soha erről az új szabályról, az államtitkár azt felelte: furcsa lett volna, ha azért kampányol, amit elveszít.
A sikálás már szinte tökéletes FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Szóba került az OEP megszüntetése és feladatainak szétszabdalása is, de arról nem árult el többet az ágazati munka koordinációjáért felelős, nemrég kinevezett Ladányi Márta helyettes államtitkár sem, hogy milyen feladatokat végeznek majd a biztosítótól a minisztériumba kerülő szakemberek. Az államtitkár kiemelte, hogy az átszervezés csökkentheti az ellenőrzéseket például a patikákban, ahol pedig több visszaélésre is fény derült az utóbbi hónapokban.
Az ismét növekvő kórházi adósságokról szólva elhangzott: a szeptember 30-ai állás szerint a teljes tartozás 60 milliárd forint, ebből a 30 napon túli lejárt adósság 45,3 milliárd forint. Az államtitkár jelezte, az adósság emelkedésének üteme lassult az utóbbi hónapokban, de biztos, hogy ismét rendeznie kell az államnak az intézmények tartozásait. Arról még tart az egyeztetés, hogy mikor és mekkora összeget kaphatnak meg a kórházak beszállítói. Ónodi-Szűcs Zoltán a héten a parlament népjóléti bizottsága előtt ismerteti a kórházi fertőzések alakulását. A Népszava kérdésére előzetesen csak annyit árult el: nem igaz, hogy a magyar intézményekben romlott a helyzet. Kifogásolta, hogy az ellenzéknek nincsenek komolyan vehető szakmai javaslatai, pedig felmérések szerint a magyar lakosság épp az egészségügy jövőjét tartja a legfontosabb kérdésnek. A közelgő választási kampányban tehát biztosan központi téma lesz az ellátás minősége. Azt már mi tesszük hozzá: ez lehet az oka, hogy a kancellária-fiaskó ellenére nem került szóba az államtitkár távozása. A vezető kormánypárt a kvótakudarcok árnyékában nem engedheti meg magának a luxust, hogy egy olyan területen is gyengeséget mutasson, amit minden választópolgár megért.
Az egészségügyért felelős államtitkár bő egy éves működése eredményeit sorolva kiemelte:
• A jövő évi költségvetésben az ágazat 170 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat, amihez még hozzá kell adni a fővárosi kórházfejlesztésekre szánt 40 milliárdot is.
• Az eredetileg egyetlen kórház felépítésére korlátozott budapesti fejlesztési tervek mára átfogó csomaggá bővültek.
• A várólisták csökkentése után Ónodi-Szűcs Zoltán jövőre szeretné bevezetni az országosan egységes ambuláns előjegyzési rendszert is.
• Áprilistól a budapesti sürgősségi sebészeti ellátásban minden kórház 24 órás ügyeletet ad a területén élő lakosságnak.
• Elégedett a béremelésekről szóló megállapodással.
• Jól halad az emelt szintű ápolás bevezetésének előkészítése a szociális területen, jövőre a mostani krónikus kórházi ágyak egy részét már fel tudják szabadítani.
Budapest mátrix
Kezd összeállni az Egészséges Budapest Program néven futó fővárosi kórházfejlesztések hálója. A humántárca, a fejlesztési- és a vízügyi kérdésekért felelős agrárminisztérium ma tart egyeztetést a dél-budai szuperkórház építési helyszíneként legutóbb kiválasztott lakatlan terület fejlesztési esélyeiről – tudtuk meg Cserháti Pétertől a tegnapi háttérbeszélgetésen. A fővárosi kórházfejlesztésekért felelős miniszteri biztos elmondása szerint a Dobogó területén fakadó keserűvíz-források kiterjedtségét, a közlekedésfejlesztés lehetőségeit és a beépíthetőség egyéb feltételeit számításba véve tesznek közös javaslatot november 30-ig, hogy megvalósítható-e egyáltalán a kormány által kijelölt területen a térség legnagyobb fekvőbeteg ellátó centrumának zöldmezős beruházása, és ha igen, ahhoz mi mindent kell tenni.
A budai oldal egészségügyi ellátását azonban nemcsak az új kórház építése befolyásolja, hanem a Semmelweis Egyetem (SE) fejlesztési terve is, ami a jövő héten kerül ismét a kormány elé. Ha véglegesen eldől, hogy Budára költözik-e 500 ágy, amiben benne van a klinikai gyermekellátás, netán nőgyógyászati kapacitások átköltöztetése is, még számolni kell a Szent János Kórházban felszabaduló ágyakkal is. A miniszteri biztos a Népszavának a találkozó után úgy fogalmazott: a fenti döntések befolyásolják, hogy a közép-budai térségben tisztán egyetemi fejlesztésekben vagy más intézményi összetételben gondolkodhatnak. A legvalószínűbb megoldásnak az látszik, hogy a Kútvölgyi Klinikai Tömb és a hozzá társkórházként csatlakozó Szent János Kórház közös fejlesztése valósul meg. Ennek első lépéseként tegnap délután döntés születhetett a két kórház és a közeli Pető Intézet egységes energetikai fejlesztéséről 21,5 milliárd forint uniós forrás felhasználásával. A kérdésre, hogy az észak-budai terület kórházi fejlesztésére szükség van-e egyáltalán, a miniszteri biztos azt felelte, egyelőre nincs, hiszen a III. kerület és a Dunakanyar kisebb településeinek ellátását már 2012 óta a Honvéd Kórház végzi.
