New Yorkban, a megválasztott elnök rezidenciáján, a Trump-toronyban hétvégén is folytak a megbeszélések az új kabinet összetételéről. A milliárdos hírek szerint hamarosan dönt arról, hogy kit nevez ki a Fehér Ház kulcspozíciójának számító személyzeti főnöki posztra. Értesülések szerint Trump a szélsőjobboldali Breitbart portál volt főnöke, utolsó kampányfőnöke, Steve Bannon mellett kardoskodott, lánya és veje viszont a Republikánus Nemzeti Bizottság vezetőjét, Reince Priebust favorizálta. Sokat elárul majd ez a döntés. Kellyanne Conway, Trump kampánymenedzsere csak annyit erősített meg, hogy Priebus „érdeklődik a poszt iránt”.
Trump tényleges terveiről nagyon keveset tudni, a legjobb támpont az ingatlanmogul október 22-i gettysburgi beszéde, ahol pontokba szedve kifejtette, mi mindent fog véghezvinni már elnöksége első napján. Három csoportban majd húsz rendelkezést vett tervbe már az első napra, az első csomagban a kongresszusi honatyák hivatali idejét, a Fehér Házból és a kongresszusból távozók lobbi-tevékenységének korlátozását, a külföldi államok javára történő lobbizást tiltaná meg.
A második csoport az amerikai munkások érdekeit védené, ide tartozna a NAFTA szabadkereskedelmi megállapodás felmondása, kivonulás a csendes-óceáni partnerségi megállapodásból (TPP), a klímavédelemre fordított költségvetési összegek elvonása, az Obama által ellenzett Keystone olajvezeték megépítésének engedélyezése, a palagáz-kitermelés, kőolaj- és földgázkitermelés, szénbányászat korlátozásainak feloldása.
Akkor azt ígérte, első nekifutásra érvénytelenítené Obama minden „alkotmányellenes” elnöki rendeletét, mielőbb megkezdené az új legfelsőbb bírósági tag jelölését, s 2 millió illegális bevándorló hazatoloncolását. Ez önmagában is sűrű programnak tűnik, s aligha valószínű, hogy egy napba minden belefér. Az első száz nap tervei között az adócsökkentések, a tengeri talapzati olajfúrások engedélyezése, a gazdasági növekedés beindítása, Obama egészségügyi reformjának visszafordítása, a mexikói falépítés megindítása, a védelmi kiadások emelése, s a washingtoni korrupció felszámolása, etikai reform egyaránt szerepelt.
Trump a WSJ-nek adott interjúban egy kérdésben már biztosan visszatáncolt, mint mondta, az Obama elnökkel folytatott fehérházi beszélgetés nyomán kész kompromisszumra az egészségbiztosítási reform bizonyos kérdéseiben. Nem az egészet törölné el, hanem bizonyos részszabályozásoknak megkegyelmezne, így például az egészségbiztosítók a jövőben sem utasíthatnák el azokat az ügyfeleket, akik már valamilyen betegségben szenvednek, s maradhatna az a rendelkezés is, hogy a szülők egészségbiztosítása a gyerekeikre 26 éves korukig érvényes maradhatna. „Ezek tetszenek nekem!” – nyilatkoztatta ki Trump.
A milliárdos, aki az egyik tévévitában börtönnel fenyegette meg vetélytársát, ma már nem tartja sürgősnek, hogy különleges ügyészt nevezzen ki Hillary Clinton e-mail-ügyének vizsgálatára. Trump a CBS 60 perc című műsorának nyilatkozva dicsérte Clintont, aki hirtelen „nagyon rendes, okos asszony” lett. Mint mondta, Hillarynek „nagyon nehéz lehetett” felhívni őt és beismerni vereségét, s még Bill Clintonról is csak jót szólt, s kilátásba helyezte, hogy elnökként alkalmasint kikéri majd a tanácsait. Trump új igazságügyi minisztere kezdeményezhetné az eljárás megindítását a volt külügyminiszter ellen az államtitkok kezelésére vonatkozó törvény megsértése miatt, de James Comey FBI-főnök, akinek a mandátuma elvileg még további hét évre szól, már kétszer is megerősítette, nem látja indokoltnak a vádemelést Clinton ellen.
Hillary Clinton maga is megszólalt. Az elnökválasztás vesztese kampánya nagy adományozóival tartott konferenciabeszélgetést, amelynek egyes részletei kiszivárogtak. A volt First Lady a vereségét beismerő beszéde óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A telefonbeszélgetés során azt mondta a kampánydonoroknak, hogy ő és munkatársai elemezték a kampány utolsó napjaiban a felméréseket, s arra jutottak, hogy James Comey bejelentése volt a fordulópont, az vezetett pozícióinak meggyengüléséhez a középnyugati államokban. Clinton olyan államokat veszített el, amelyekben 1984-1988 óta nem volt republikánus többség. A Clinton-kampány pénzügyi igazgatója a Reutersnek elmondta, hogy a volt First Lady és a Republikánus Párt együttesen több mint 900 millió dollárt szedett be, 3 millió adományozótól. E hatalmas összegek ellenére sem sikerült megszerezni a győzelmet.
Newt Gingrich, a külügyi tárca élére kiszemelt volt házelnök szerint Trump sokat foglalkozik majd a mexikói határ megerősítésével, de kevesebbet a fallal, s ha ki nem is mondta, de sejttette, hogy alighanem az is lekerül napirendről, hogy Mexikóval fizettessék ki a falépítés költségeit. Rudy Giuliani, New York volt polgármestere a CNN-nek azt nyilatkozta, „eltart egy darabig”, mire megépül a fal.
Trump a Wall Street Journal-interjúban azt mondta, pozitív dolgokra, állásteremtésre, infrastrukturális fejlesztésekre, a beígért adócsökkentésekre akar koncentrálni, mert így lehet majd véget vetni a tiltakozásoknak. A politika gyakorlati kérdéseiben meglehetősen járatlan ingatlanmágnás közölte azt is, nagy szerepet szán majd a megválasztott alelnöknek. Mike Pence, aki korábban képviselőként szolgált, 2013-ban lett Indiana állam kormányzója, legalább tapasztalt politikus. Pence nem csupán az átmenet irányításának feladatát kapta meg pénteken a Trump-családtól, de a milliárdos rá akarja bízni a kormányzat politikájának kialakítását, s a kongresszussal való kapcsolattartást is.
A klímaváltozással szembeni gyanakvás terén úgy látszik Trumpnak kialakult álláspontja van, az üvegházhatást okozó gázok csökkentését célzó, Obama által elfogadott „Tiszta energia” tervet visszafordítaná, s egy sor „szükségtelen” szabályozást is eltörölne. A kiszivárgott hírek szerint Trump egy ismert klímaszkeptikust, Myron Ebellt kérné fel a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) átszervezésére.
Az eredetileg filozófiai diplomát szerzett Ebell a London School of Economics-en kapott mesterképzést, de Cambridge-ben is végzett posztgraduális tanulmányokat. Az 1990-es évek végén tért vissza Nagy-Britanniából az Egyesült Államokba. A veszélyeztetett fajok védelmezőjéből lelkes klímaváltozás-tagadó lett, talán mert a két intézetet, ahol dolgozott, az ExxonMobil finanszírozta. Szerinte a globális felmelegedéssel foglalkozás csak a kormányzati bürokrácia felduzzasztására jó. Ebell még Ferenc pápa környezetvédelmi enciklikáját is bírálta, szerinte az energiafelhasználás korlátozása a szegénység konzerválásához vezet. A Párizsi Egyezményből a Reuters szerint négy éves procedurával lehet kilépni, de a Trump-stáb már keresi a módját, hogy ezt lerövidítse, megkerülje.
Hétvégén is folytatódtak a nagy Trump-ellenes tiltakozó megmozdulások. New Yorkban legalább tízezren jelezték Facebookon, hogy részt vesznek a szombati felvonuláson, a szervezők becslései szerint végül mintegy kétezren gyűltek össze, az Union Square-től a Trump-toronyig vonultak „Nem az én elnököm!” feliratokkal. Újabb többezres megmozdulást tartottak Los Angelesben is, a rendőrség felszólítására éjfél után oszlott szét a tízezresre becsült tömeg. Két grafittifestőt vettek őrizetbe, az egyikük egy nő volt, aki „Az én testem, az én döntésem” feliratot fújt egy aluljáró falára.
Az oregoni Portlandban is újra tüntettek, szombatra virradóra ott történt a legsúlyosabb incidens, egy tüntető férfire egy autóból rálőttek, de nem tudni, hogy politikai ok állt-e a háttérben, szombaton két 18 éves fiatalt vett őrizetbe a rendőrség a lövöldözéssel kapcsolatban. Washington D.C.-ben, Miamiban, Chicagóban, az alabamai Birminghamben, a kaliforniai Fresnóban, az ohiói Cincinnattiban is tartottak tiltakozó megmozdulást, még Las Vegasban is utcára vonultak néhány százan tiltakozva a manhattani ingatlanmágnás elnökké választása ellen.
