Még csiszolják az új választási rendszerre vonatkozó javaslatukat, de néhány héten belül végleges lesz az ajánlat és akkor azt megküldik a pártoknak, szakértőknek, nemzetközi szervezeteknek a szocialisták. Molnár Zsolt, az MSZP elnökségi tagja lapunknak arról beszélt, hogy a tervezetet az ellenzéki együttműködési tárgyalások részévé kívánják tenni. Sőt, a választási rendszer átalakításáról széles körben kezdeményeznek majd egyeztetést.
Elképzeléseiket a Fidesznek is eljuttatják, de a fogadtatást illetően nincsenek illúzióik. A kormánypárt hatalomgyakorlási mechanizmusát ismerve tudják, kevés esély van arra, hogy az aránytalan, igazságtalan választási rendszert a parlamenti többség megváltoztassa, különösen a demokratikus ellenzék kezdeményezésére, de nem adják fel. Arra viszont látnak esélyt, hogy a választási eljárási szabályok 2018-ra megváltozzanak, azt ugyanis, hogy a névjegyzékekkel, illetve a kamupártokkal gond van, Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke is felvetette.
A megyei listákon alapuló választási rendszerre vonatkozó javaslatát csütörtökön, konferencián ismertette az MSZP. Molnár megismételte, a jelenlegi rendszer aránytalan, csak egyetlen párt érdekei szerint épül fel. Torzak az egyéni választókerületek is, és mivel ezeket a hibákat nem lehet kis módosításokkal korrigálni, ezért a szocialisták egyfordulós, megyei listás választást szeretnének, feltéve, hogy a többi demokratikus ellenzéki párt, a témával foglalkozó szervezet, szakértő egyetért azzal.
Elképzelésük szerint a jövőben is 199 képviselő alkotná a parlamentet, 196-an a 19 megyei listáról, hárman pedig határon túli listáról jutnának be. A megyei listán elnyerhető mandátumok számát lakosságszám-arányosan határoznák meg, például Budapesten 34, Pest megyében 24, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 13, Nógrádban 4 mandátumot lehetne szerezni.
Javaslatuk értelmében mindenki, aki a voksolás napján külföldön tartózkodik szavazhatna levélben, nem csak a határon túli állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Átalakítanák a kampánytámogatást is, el akarják érni, hogy az 1 százalékos eredményt el nem érő listák állítóinak vissza kellene fizetniük az államtól korteskedésre kapott összeget. 2014-ben nagyon sok vita volt az úgynevezett kamupártok miatt, ezzel a szabályozással viszont azokat ki lehetne szűrni. Azt is el akarják érni, hogy választási kampány idején tilos legyen kormányzati és önkormányzati hirdetéseket közzétenni.
Molnár emlékeztetett, több demokratikus ellenzéki párt, szervezet programjában szerepel az arányos választási rendszer megteremtése. 2010-ben a szocialistáknak már volt erre vonatkozó javaslatuk. Ennek lényege, hogy a pártok valóban annyi mandátumot szerezzenek, ahány szavazatot kapnak, ami a jelenlegi rendszerben egyáltalán nem érvényesül. Ha az ellenzék támogatja a szocialisták elképzelését, nem kizárt, hogy azt a Ház elé terjesztik, de ehhez konszenzus kell. Természetesen az úgynevezett vegyes, azaz egyéni választókerületi és listás rendszerre vonatkozó javaslatot is hajlandó kidolgozni az MSZP, ha a többi párt ezt kívánja. Molnár szerint mind a kettőre nyitottak, csak a mostanira nem.
Micsoda rendszer az, amelyben 44 százalékkal kétharmadot lehet szerezni? A legutóbbi parlamenti választáson így nyert a Fidesz - emlékeztette lapunkat Tóth Bertalan. Ráadásul az ellenzéki pártok a leadott szavazatokhoz képest kevesebb mandátumot kaptak - figyelmeztetett az MSZP frakcióvezetője. A választási rendszer, amit konszenzus nélkül fogadott el az Országgyűlés, a győztest kompenzálja, a választókerületeket is saját érdekei szerint rajzolta meg a kormánypárt, ezért ideje lenne azt megváltoztatni. Abban a frakcióvezető sem bízik, hogy a Fidesz most partner lesz egy új törvény megalkotásában, de véleménye szerint fontos bemutatni, hogy az MSZP miben gondolkodik. Azt Tóth is elképzelhetőnek tartja, hogy az eljárási szabályok változzanak, azt viszont kevésbé tartja elképzelhetőnek, hogy a kampányköltéseknek gátat tudnak szabni.