A kormányfő elismerte, hogy lezárult Magyarországon az a gazdaságfejlődési korszak, amelyben a versenyképesség elsősorban az olcsó munkaerőből fakadt. Az országnak és egész Közép-Európának szembe kell néznie a "bérnyomás" jelenségével, azzal, hogy a politikai valóság és a gazdaság fejlődése magasabb béreket követel. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy növekvő béreket csak versenyképes vállalkozások képesek fizetni.
Orbán Viktor kijelentette: egyszerűsíteni kell a társasági adó-rendszert, a 19 százalékos kulcsot csökkenteni szükséges a következő években, ugyanígy a személyi jövedelemadó mérséklését és a munkáltatói járulék csökkentését is indokoltnak tartotta.
A magyar bankrendszerről szólva úgy fogalmazott, hogy "jó állapotban van, a korábbi évek nagyon nehéz, hosszú árnyéka eltűnőfélben van". A miniszterelnök kifejtette: kormánya egy olyan gazdaságpolitikai mixet kezdett alkalmazni, amely a növekedést, a költségvetési fegyelmet, a foglalkoztatottság növelését és az adósságcsökkentést egyidejűleg akarta végrehajtani. A tankönyvek szerint ez nem lehetséges, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez igenis sikerülhet egyszerre - jelentette ki. Ezt követően zavaros fejtegetésekbe fogott: a magyar gazdaságpolitikai mix nem tartozik az európai uniós közgazdasági gondolkodás főáramához, a kormány pozíciója sokkal inkább "reformellenzéki" az EU-ban, de szeretné, ha a működőképes magyar modellnek, a munkaalapú gazdaságnak - amely nem ideológia, "csak egy lehetséges út" -, minél több eleme visszaköszönne a brüsszeli politikában is - mondta Orbán Viktor.
A EBRD elnöke szerint kiegyenlítettebb gazdasági növekedésre van szükség az átalakuló térségben, mivel az egyenlőtlenségek kikezdhetik a globalizáció előnyeit. Sir Suma Chakrabarti kijelentette: el kell ismerni azt is, hogy a globalizáció egyvalamiben nem járt sikerrel, ez pedig az egyenlőtlenségek felszámolása.