A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) pénteki ülése előtt jelentetett meg az állami hírügynökség egy bőséges összefoglalást a szakszervezetek taglétszámának alakulásáról. A KSH adataira alapozva arról számolt be az MTI, hogy csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években. A munkavállalók érdekképviseleteit súlytalanító adatok vélhetően a kormány pozícióinak erősítését szolgálják a jövő évi bértárgyalások előtt, de ettől még az adatok megfelelnek a valóságnak, bár a Népszava által megkeresett szakszervezeti vezetők árnyaltabb képet vázoltak fel.
Az utóbbi másfél évtizedet nagy mozgás jellemezte a munkaerőpiacon, tömegessé vált az elvándorlás, felgyorsult a munkahelyváltás, a cégek megszűnése és újraalakulása, ami miatt nehéz követni, mekkora a taglétszám tényleges változása – értékelte a helyzetet Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint összességében a szervezettség nem sokat változott az utóbbi időben, mert a megszűnések miatt bekövetkezett létszámcsökkenést pótolták az új belépők. A határozottabb kiállás tagokat vonzott, a járműiparban, kereskedelemben nőtt a taglétszám, ezért ennek a határozott fellépésnek a folytatását ígérte.
Az utóbbi hat évben kifejezetten szakszervezet ellenes lépéseket tett a kormány a jogszabályok szigorításával, a sztrájk például a versenyszféra lehetősége maradt, ezért erre koncentrálnak – tette hozzá.
Az egyre erősebben érezhető munkaerőhiány határozottan segíti az érdekvédelmi akciók szervezését, de az egyéni érdekvédelmi stratégiák nem hatékonyak, csak a közös fellépésnek van értelme munkahelyi, ágazati és konföderációs szinten is. Kordás László szerint az olyan összefogásban van a jövő, ahogyan az MSZOSZ és az Autonómok feladták önállóságukat és együtt dolgoznak a MASZSZ keretein belül. Igazi sikernek azt tekintené, ha már nemcsak a meglévő jogi kereteken belül tudnak majd gondolkodni, hanem képesek lesznek kezdeményezni ezeknek a jogi kereteknek a megváltoztatását is. Ennek eléréséhez viszont az egész mozgalmat új alapokra kell helyezni, ezt sugallja új programjuk címe is: Újrakezdés.
A legfontosabb Kordás szerint az, hogy milyen a szakszervezetek társadalmi beágyazottsága, ebben van komoly szerepe a médiának, amely most kormányzati befolyással működik, ezért a belső kommunikáció megújítására törekszenek, hogy az elért sikerek híre minden munkahelyre eljusson, mert ez az igazi mozgósító és taglétszám növelő erő.
A Munkástanácsok elnöke sok tekintetben hasonlóan látja a helyzetet. Palkovics Imre arra emlékeztetett, az utóbbi években a többségi állami tulajdonban lévő közszolgáltatók helyzete stabilizálódott, ez pedig a nagyobb tömegű munkaerő miatt alkalmas terep a szerveződésre. A versenyszférában tapasztalt létszámcsökkenést a köztisztviselők, közalkalmazottak, rendvédelmi dolgozók körében emelkedő szervezettség egyenlítette ki, vagyis egy belső átstrukturálódás után az 50 ezer körüli taglétszámuk ma is megvan. A jogszabályi szigorításokra utalva megemlítette, hogy ma már jogászaik is azt tanácsolják a közszolgáltatások területén dolgozóknak, ha nem sikerül elérni a megállapodást a még elégséges szolgáltatásokról, nyugodtan kezdjenek sztrájkot, mert akkor a politika kénytelen lesz észrevenni, hogy túllépett egy határt. A Munkástanácsok is az ágazati együttműködést szorgalmazza, például makroszintű konzultációs fórumot akar létrehozni a többségi állami tulajdonban lévő közszolgáltatóknál.
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 70 ezer tagja van, és ahogy a többi szövetség esetében, náluk is folyamatos a mozgás. A távozó tagok helyett újak csatlakoznak, de az idézett létszám hosszabb ideje állandónak mondható. Az utóbbi hónapokban a háttérintézmények bezárása miatt sokan kényszerültek elhagyni munkahelyüket, de a SZEF régi tagjainak a kezét sem engedi el, a nyugdíjba vonulóknak rendelkezésére áll jó ideje a SZEF Nyugdíjas Választmánya, és azok is tagok maradnak, akik idő közben a versenyszférában helyezkedtek el. Tervezik az alapszabály-módosítását, a szabályzatba a tervek szerint bevezetnék az arányosság, és a kisebbség védelmének elvét is. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy minél több tagja van az egyes tagszervezeteknek, annál nagyobb beleszólásuk lenne a SZEF életébe, ám a kisebbek védelmének köszönhetően még a kis tagszervezetek is képviseltethetik majd magukat a vezetésben. A megoldással természetesen tagtoborzásra is ösztönzik a szervezeteket.
Tapasztalataik szerint a kvalifikáltabb munkavállalók, például a zenepedagógusok, vagy a NAV-dolgozók a leghűségesebbek a szakszervezetükhöz, ők tartják a legfontosabbnak az érdekvédelmüket. A fiatalok számára sokféle program szervezésével kívánják vonzóvá tenni a szakszervezetet. Most a hétvégén pl. tréninget szerveznek a Mátrába, a nyáron az EFOTT fesztiválon is jelen voltak, ahol 4-500 fiatal lépett be a SZEF Ifjúsági Tagozatába, máshol kirándulások, színházlátogatások várják az új és régi tagokat.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) írásos válasza is hangsúlyozta, hogy a gazdaságban lezajlott változások mellett a szakszervezetek létszámának csökkenéséhez jelentősen hozzájárultak a sajtóban megjelenő szakszervezet ellenes anyagok is. Tapasztalataik szerint viszont ebben a körben a kormány jogszabályi szigorításai nem csökkentették, hanem inkább növelték a szervezettséget, mert ellenállást váltottak ki a munkavállalók körében. Ők is utaltak arra, hogy a társadalom megváltozott értékrendjében kisebb szerepet töltenek be szakszervezetek és az általuk képviselt szolidaritási alapeszmék, illetve, hogy a konföderációk összefogása indíthatja el az érdekvédelem felértékelődését. Ehhez idő kell – hangsúlyozták, de „már látszanak biztató jelek”, ahogyan a fiatal munkavállalók meggyőzésében is.
A LIGA Szakszervezetek taglétszáma a beszámolójuk szerint az utóbbi néhány évben jelentősen nőtt, mára meghaladja a százezer főt. Mint közölték, jelenleg is létezik aktív tagtoborzás a munkahelyeken. Ugyan minden szervezetnél létezik lemorzsolódás, így a jelenlegi szervezettségi szintet is úgy lehet megőrizni, ha újabb, tagok lépnek be a szervezetekbe vagy újabb szervezetek a konföderációba. Hozzátették, a politika nem befolyásolja a tagságot, Ligának soha nem volt együttműködési megállapodása egyetlen politikai párttal sem: „a LIGA összetétele széleskörű, ezért nem vizsgáljuk, nem is vizsgálhatjuk a tagok ideológiai hovatartozását, mi kizárólag az érdekvédelemre helyezünk hangsúlyt”. Szerintük a létszám növeléséhez ki kell érdemelniük a munkavállalók bizalmát eredmények elérésével, erre az elkövetkezendő bértárgyalásokon lehetőség is lesz.
Ugyanakkor a szakszervezeti szervezettség csökkenésében szerintük fontos szerepet játszottak a létszámleépítések, kiszervezések, munkanélküliség alakulása, kisvállalatok túlsúlya, fekete munka és a közmunka. „A munkaügyi ellenőrzések a minimumon, a munkaügyi szabálytalanságok a maximumon; tízből nyolc esetben baj van a munkaügyi szabályok betartásával”. A LIGA szerint az állami beavatkozások csorbították a szakszervezeti jogokat: bár a sztrájkot csak végső eszköznek gondolják, lassan oda jutunk, hogy Magyarországon – különösen az állami tulajdonú vállaltoknál – nem lehet sztrájkolni. Mindez szerintük erősíti a beletörődés-tudatot, a passzivitást, amely nem kedvez a munkavállalók érdekérvényesítő képességének.