Soha véget nem erő történet az amerikai elnökválasztás, s nagy lesz a megkönnyebbülés, ha holnap reggelre zökkenők nélkül győztest hirdetnek. Több mint másfél éve folyt a versenyfutás, méghozzá példátlanul alacsony színvonalú küzdelem, s példa nélküli lehet a befejezés is.
Donald Trump azzal fenyegetett, nem fogadja el a végeredményt, csak akkor, ha az ő győzelmét hirdetik ki. Nem tudni, mennyire gondolja ezt komolyan, s hajlandó lesz-e tudomásul venni, ha Hillary Clinton lesz a befutó. Netán megismétlődik a 2000. évi helyzet, s újraszámlálási viták kezdődnek. Még ennél is aggasztóbb, ha a milliárdos feltüzelt hívei utcára vonulnak. Trump egyik legkártékonyabb hozzájárulása a kampányhoz, hogy megpróbálta megingatni az embereknek a választási rendszer tisztaságába vetett hitét.
Áttörheti az üvegplafont FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hillary Clinton 2015. április 12-én jelentette be, hogy másodszor is indul az amerikai elnökségért, Donald Trump tavaly június 16-án tette közzé, hogy ringbe száll. A demokrata térfélen eredetileg öten indultak, Joe Biden alelnök lemondott elnöki ambícióiról, de Clinton útja az elnökjelöltségig így sem volt sétagalopp. A demokrata szavazók körében nagyobb lelkesedést keltett egy valószínűtlen jelölt, Bernie Sanders, a magát demokratikus szocialistának valló független szenátor, az előválasztási küzdelem elhúzódott, s ez már előrejelezte, a volt First Lady messze nem ideális jelölt.
Republikánus oldalon nagyobb volt a tülekedés, hiszen 2012-vel ellentétben nem hivatalban lévő elnökkel kellett szembeszállni. A Republikánus Párt sokáig rossz viccként fogta fel Donald Trump elnöki ambícióit, a nagy nézettség reményében meg sem próbálták megállítani, noha a politikában eddig ismeretlen hangnemben becsmérelte a párt hivatásos politikusait. Az öntörvényű, narcisztikus valóságshow-sztár egyvalamihez biztosan nagyon ért, a botránykeltéshez.
A „bármit, csak beszéljenek rólam” taktika bevált: Trump 16 vetélytársát könnyűszerrel utasította maga mögé az előválasztási küzdelemben. Köztük a nagyágyúnak számító Jeb Bush volt floridai kormányzót, aki mögött rengeteg pénz állt, s a hivatalos pártelit támogatását is élvezve alighanem nehézség nélkül megszerezte volna a jelöltséget egy „átlagos” választási évben.
Az idei évi küzdelemre azonban legkevésbé sem mondható, hogy átlagos lett volna, s nem kedvezett a hivatásos politikacsinálóknak. Nyolc év után még a demokrata szavazók körében is nagy volt az elégedetlenség, többet vártak volna a nagy reményekkel indult Obama-elnökségtől. 2008-ban Obama is azt ígérte, hogy „megváltoztatja Washingtont”, most Trump ígéri ezt, csak sokkal brutálisabb fogalmazással: „Felszárítjuk a washingtoni mocsarat!” – ígéri a híveinek.
Sárdobálós kampányt vívott FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Trump primitív, populista, provokatív üzenetei elsősorban a lemaradottak, a csalódottak, a magukat vesztesnek érzők, a képzetlen, fehér férfiak körében találtak nagy visszhangra. E dühös szavazók korántsem bánnák, ha Trump korlátozná a muszlimok beutazását, falat húzna a mexikói határon, deportálna többmillió illegális bevándorlót, felmondaná a szabadkereskedelmi megállapodásokat, s Obama egészségügyi reformját is visszafordítaná.
Az amerikai üzleti körök mélységesen elégedetlenek mindkét elnökjelölttel, de kettő az egyhez arányban inkább Hillary Clintont szeretnék látni a Fehér Házban. Legalábbis erre jutott a Financial Times, amely 30 ezer céget képviselő üzleti csoportok körében végzett felmérést. Az üzleti világot aggasztja a populista hangvételű kampány, s csalódottak amiatt, hogy egyik jelölt sem állt ki a kereskedelmi liberalizálás mellett. Bár Trump nagy vállalati adókedvezményeket ígér, kétlik, hogy meglennének a politikai képességei elképzelései keresztülvitelére.
Egyértelmű volt az amerikai média állásfoglalása is. A száz legnagyobb lap közül 57 Clinton mellett foglalt állást, négy a libertariánus Gary Johnson mellett, 13 lap inkább egyik jelöltet sem támogatta, s csupán 19 napilap érvelt Trump elnökké választása mellett. Több lap külön cikkben tanácsolta el a választókat attól, hogy a milliárdosra voksoljanak.
A hétfő este nyilvánosságra hozott, a keddi választás előtti utolsó felmérés szerint kilencven százalék az esélye annak, hogy Hillary Clinton lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A felmérést a Reuteres brit hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató közösen készítette, és hétfőn, a késő esti órákban hozta nyilvánosságra, pár órával a szavazás kezdete előtt. A közvélemény-kutatás eredményei szerint Hillary Clinton 45:42 arányban vezet a közvetlen voksokat (tehát a polgárok közvetlen szavazatait) illetőn, és az elnökséghez szükséges 270-nél jóval több, 303 elektor támogatására számíthat. Ezzel szemben Donald Trump várhatóan csupán 235 elektor bizalmát nyeri el. A republikánus elnökjelölt esélye - a felmérés szerint - attól függ, hogy hogyan teljesít majd Floridában, Pennsylvaniában és Michiganben. Ha e három állam közül kettőben veszít, akkor senki nem veheti el az elnökséget a demokrata párti Hillary Clintontól.
Múlt hónap közepén a volt First Lady még nagy fölénnyel – két számjegyű többséggel – vezetett a felmérések szerint, Halloween előtt azonban beütött az októberi meglepetés. Az FBI igazgatója, James Comey a kongresszussal közölte, újranyitják a vizsgálatot Clinton e-mail-üzenetei ügyében. Comey ezzel megszegett egy íratlan szabályt, talán egy törvényt is: beleavatkozott az elnökválasztás menetébe. Bejelentése nyomán a bizonytalan republikánus és a független szavazók is meginogtak, s vitustáncba kezdtek a népszerűségi grafikonok.
Az FBI-főnök vasárnap este újabb levelet írt a honatyáknak, közölve, hogy rendkívüli gyorsasággal átvizsgálták az újonnan talált e-maileket, s azokban nem találtak Clintonra terhelő új információt, azaz továbbra sem látják indokoltnak a vádemelést. Az ügy vihar volt egy pohár vízben, de utólag nyilván sokáig elemzik majd, mennyire befolyásolta a választás kimenetelét.