A vasárnapi, viszonylag szorosnak mutatkozó elnökválasztáson ugyan 21 jelölt indult, akik közül a két legesélyesebbnek kétségtelenül a jobbközép kormánypárt nyugati irányultságú és az ellenzéki szocialisták Moszkvával való szorosabb kapcsolatokat ígérő jelöltje számított már a kampányt megelőzően is.
A tegnapi első forduló előtt minden közvélemény-kutatás azt jelezte, hogy a 21 jelölt egyike sem tudja első nekifutásból megszerezni az abszolút többséget, az államfő személye a november 13-i második fordulóban dől el és borítékolható volt, hogy a második fordulóba a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jelöltje, Cecka Cacseva házelnök valamint Bolgár Szocialista Párt támogatásával induló független jelölt, Rumen Radev tábornok jut be.
A választás tétje nemcsak a balkáni uniós ország leendő államfőjének személye, hanem a kormány talpon maradása is, hiszen Bojko Boriszov kormányfő kijelentette, hogy ha a GERB jelöltje nem az első helyen végez az első fordulóban, akkor kormánya lemond, arról viszont nem szólt, mi lesz abban az esetben, ha a második fordulóban marad alul támogatottja. A kormány esetleges lemondása annak tükrében válik „érdekessé”, hogy 2017 január elsejétől Bulgáriának kell átvennie az Európai Unió soros elnökségét. Az EU legszegényebb országa alig lábalt ki a hosszas belpolitikai válságból, Boriszov lemondása pedig újabb káoszt idézhet elő.
A vasárnapi választáson, Bulgária történetében először, kötelező volt a részvétel mind a 6,8 millió választópolgár számára. A vonatkozó törvényt az egyre lankadó választói aktivitás kivédésére hozta meg a bolgár parlament. A legutóbbi, 2014 októberi voksoláson 48,66 százaléknyian éltek választójogukkal, a kötelező részvétel sem tudta 70 százalék fölé tolni az arányt.
