Megállapították, hogy a 2014-es törvényben szereplő progresszív adósávok miatt az alacsony reklámbevételű vállalatok – még reklámbevételük arányához képest is – jóval kevesebb reklámadó fizetésére voltak kötelesek, mint a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok.
Ezzel pedig tisztességtelen gazdasági előnyt biztosítottak az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben. A magyar kormány pedig nem tudta bizonyítani, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés igazolta volna a progresszív adókulcsokat.
A 444 felidézi, hogy az EB még 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot, amiben megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek korábban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek. A kormány döntésével az Andy Vajna tulajdonába került TV2-nek kedvezett leginkább, mivel ezáltal kevesebb adót kellett volna fizetniük, a kisebb médiumokat viszont ellehetetlenítették volna a magasabb adóterhek.
Az Európai Bizottság arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.
Az EB a döntéssel kapcsolatban arra is emlékeztetett, hogy amikor megindították a vizsgálatot, felkérték Magyarországot, hogy függessze fel az adó alkalmazását. Ezt a magyar kormány meg is tette, de ezzel együtt bevezetett egy módosított változatot, anélkül hogy értesítette volna erről a Bizottságot, vagy konzultált volna velük.
A teljes cikket itt olvashatja!