A Rákoskeresztúri új köztemető 297-es parcellájában felépített új látogatóközpont a szomszédos 298-as, 300-as és 301-es parcellák és az abban nyugvók történetét mutatja be. A közeli Kisfogházzal, az egykori kivégzések legfőbb helyszínével együtt nemzeti emlékhely, amely a magyar történelmi emlékezetre máig ható események, a második világháború, a kommunista diktatúra, 1956 és 1989 mementója. A korábbi gyászhely megújítását egyebek mellett az indokolta, hogy kiderült, az emléktáblákon nemcsak az áldozatok, hanem köztörvényes bűnözők és háborús bűnösök neve is szerepelhet.
Az 1886-ban (valójában Kőbányán) megnyitott temető legtávolabbi parcelláiba 1944-től a sírhelyet megfizetni nem tudó szegényeket temették, majd a második világháború után a börtönben, a rabkórházban és a kistarcsai internálótáborban elhunytakat, a kivégzetteket, köztük köztörvényes bűnözőket, és politikai elítélteket is. Az ott eltemetett halottak teljes és hibátlan névsorát szinte lehetetlen összeállítani, mivel több sírhelyhez nem lehet nevet társítani, az azonosítások pedig sokszor esetlegesek a nyilvántartások megbízhatatlansága, egymásnak ellentmondó adatai miatt.
A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti emlékhely emlékérem a köztemető látogatóközpontjában
Azt intézet levéltári kutatásokat végeztet az elhunytakról, hogy minél pontosabb képet adhasson a parcellákban eltemetett emberekről. A méltó emlékezést, a kegyeletadást 1989-ig szinte lehetetlenné tette, hogy a titokban eltemetett halottak jelöletlen sírjaira nem emeltek hantot, azok besüppedtek, évtizedekig méltatlanul "homorultak". Erre utal a látogatóközpont jelmondata: "Hol sírjaik homorultak" - áll a NÖRI tájékoztatójában.
A látogatóközpont két ütemben készült el; először Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulójára, 2014. június 16-ára a hat hektár területű nemzeti emlékhely újult meg.
