Ahogy lapunk is beszámolt róla, az országot elárasztó, pesti srácokat ábrázoló óriásplakátok egyikén egy sapkás fiatalember szerepel, aki mellé Dózsa László ma is élő színművész nevét írták, de jelentkezett egy szintén egykori '56-os forradalmár, Pruck Pál családja, akik azt állították, a képen valójában Pruck szerepel.
Dózsa végül azt mondta, "kegyeleti okokból" elengedi az ügyet, levehetik a nevét a plakátról.
Schmidt Mária Dózsa László mellé állva azt mondta, hogy ő már évekkel ezelőtt egyértelműen azonosította önmagát, ezt egy, a Terror Háza Múzeumnak adott videointerjúban, majd pedig a fotó felhasználásához szükséges írásos nyilatkozatában is megerősítette, míg Pruck Pál 1956-os szabadságharcos tevékenységéről máig semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre, családtagjai pedig egyszer sem jelentkeztek, annak ellenére, hogy a felvétel és Erich Lessing fotója széles körben ismert volt.
A kormánybiztos itt nem állt meg, egyenesen kijelentette, hogy Pruck Pál többszörösen büntetett köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására. Szerinte nem ez az első alkalom, és nem is az utolsó, amikor egyes sajtóorgánumok és újságíróik 1956 hőseinek hitelét akarják rombolni.
Szégyenteljesnek tartom, hogy az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a közösség egészétől elvenni, azt kisajátítani akaró szűk és jól behatárolható csoport 2016-ban is az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal igyekszik megfélemlíteni és hiteltelenné tenni nemzetünk legnagyobbjait" - írta Schmidt reagálásában, aki szerint összehangolt, ugyanakkor korszakismeretet, történészszakmai megfontolásokat nélkülöző támadásról van szó.
A kormánybiztos láthatóan figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a szóban forgó fotó eredeti szerzője, a Life fotósa is Pruck Pál nevét írta a kép alá korábban. Pruck Pál lánya, Csőkéné Pruck Erika pedig nyílt levelében jelezte, hogy ezt a felvételt a keletkezése óta ismeri a család, édesapjával ráadásul a forradalom 30. évfordulóján egy riportot is készítettek, amiben szintén szerepelt a fotó. Az Index utánajárt, és az OSA archívumában VHS kazettán megtalálták az 1986-os riportot, amiben tényleg megmutatták a híres fotót, és Pruck Pál is nyilatkozott.
A hvg.hu ezen felül rábukkant egy 1982-es Népszabadság-interjúra, amiben Pruck Pál nyilatkozott Szabó Lászlónak, a Kékfény akkori műsorvezetőjének, és amiben szintén szerepel az '56-os fotó.
Ha ez nem lenne elég, Eörsi László történész egyébként korábban a 168 órának adott interjújában azt mondta, hogy szinte minden részlet, amit Dózsa László az 56-os szerepéről mesélt, úgy, ott és akkor valószínűleg nem történhetett meg, ahogy mondta.
„Semmi gondom, se nekem, se a testvéreimnek azzal, hogy a fotót felhasználják, de akkor a pontos névvel és adatokkal tegyék: Pruck Pál, 1942–2000. Sem az édesapánknak, sem nekünk soha semmiféle előnyünk, hasznunk ebből a képből nem származott. Édesapánk soha nem kapott kitüntetést, igaz, nem is várta el” - írta nyílt levelében Pruck lánya.