Fegyvernyugvást rendelt el Moszkva, az aleppói újabb humanitárius tűzszünet ma reggel 7 órától 17 óráig tart. Hivatalos indoklás szerint az intézkedés célja az értelmetlen civil áldozatok elkerülése. Szíriában ugyan öt éve dúl a polgárháború, az ország második legnagyobb városát, Aleppót tél óta kisebb-nagyobb intenzitással támadják mindkét oldalról, július közepe óta pedig gyakorlatilag ostromgyűrűbe zárta Bassar el-Aszad elnök hadserege és szövetségesei, akiket Oroszország légiereje támogat. Évek óta értelmetlen civil áldozatok vannak nap, mint nap, Aleppó pedig pokollá változott. A humanitárius válság enyhítésére már több tűzszünetet rendeltek el, de mindeddig kevés eredménnyel.
Kezdetben arról szóltak a hírek, hogy a kormányerők és az oroszok nem tartják tiszteletben a saját maguk által meghirdetett fegyvernyugvásokat, a humanitárius tűzszünet csupán álca, a lakosság azért nem mer élni a felkínált menekvés lehetőségével, mert attól tartanak, hogy a kormányerők fogságába kerülnek. Az utóbbi hetekben azonban több nemzetközi szervezet, mint például az ENSZ és az Amnesty International is arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét oldalon követnek el háborús bűncselekményeket, támadásokat a civil lakosság ellen, az aleppói felkelők támadják a humanitárius tűzszünet kijelölt menekülő útvonalait, akadályozzák a civilek menekülését, élő emberi pajzsként használják a lakosságot. A legutóbbi humanitárius tűzszünet is azért dőlt dugába, mert a kormányerők és az oroszok által kijelölt korridorokat folyamatos tüzérségi támadás érte.
Október 18-a óta az orosz légierő nem kezdte újra a bombázásokat Aleppóban, Moszkva november 4-ig moratóriumot rendelt el. Az ellenzéki fegyveresek kihasználva a lehetőséget nagyerejű támadást indítottak a kormányerők kezén lévő nyugati városrész ellen október 28-án. Az Amnesty International október 31-én kongatta meg a vészharangot, hogy az ellenzéki fegyveres erők offenzívája válogatás nélkül éri a lakott területeket Nyugat-Aleppóban, civilek, köztük gyerekek veszítik életüket. A szíriai állami hírügynökség, a SANA illetve az Amnesty International szerint pedig október 30-án mérges gázt vetettek be a lakosság ellen a lázadók.
A ma életbe lépő humanitárius tűzszünethez sem fűzhetők különösebb remények, hiszen Aleppó ostroma mind Aszad, mind a felkelők számára egyszerre szimbolikus és kulcskérdés. Aleppó az utolsó nagyváros, amelyben még jelen vannak a mérsékeltnek mondott lázadók, a város eleste akár végső vereségüket jelentené. Aszad számára is szimbolikus győzelem lenne. Mindenekelőtt lehetővé tenné, hogy csapatait az Iszlám Állam kezén lévő Rakka ellen irányítsa. Ahhoz, hogy a damaszkuszi rezsim visszaállítsa fennhatóságát az ország teljes területén, mindkét fronton győznie kell.
A szír elnök egyre magabiztosabb, már a végső győzelem reményében nyilatkozik. Brit és amerikai újságoknak nyilatkozva a szír elnök kizárta visszavonulásának lehetőségét. Leszögezte, legalább 2021-ig, harmadik elnöki mandátumának végéig kíván hatalmon maradni. Bízik csapatai győzelmében és nem kíván semmiféle politikai változást eszközölni mindaddig, míg a háború le nem zárul. Ez azonban a tárgyalásos rendezés további kudarcát vetíti előre, hiszen a felkelőket támogató nyugati hatalmak, illetve Törökország és a szunnita arab államok csak egy Aszad nélküli politikai rendezésben gondolkodnak, míg Oroszország és Irán a szír elnök hatalomban maradását támogatják. A harctéri fejlemények Aszad pozícióit erősítik.
Jelen állás szerint már nem az a kérdés, hogy megnyeri-e a háborút, csupán az, hogy mikor, mennyi áldozat és szenvedés árán. Így gyakorlatilag a győztes felet nem lehet majd kizárni a politikai rendezésből sem.