Öt pontból álló javaslatcsomagot dolgoz ki a Fidesz-frakció a kiskereskedelemben alkalmazott munkavállalók helyzetének javítására, ebben szó sincs a vállalkozások nyitva tartásának korlátozásáról – jelentette ki október 27-én a Magyar Időknek Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő. A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetőjeként elmondta: még az idén szabályozzák az ünnepnapok, a pihenőidő, a műszakrend és a bérpótlékok kérdését is.
Szatmáry Kristóf – a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) volt elnöke, napjainkban a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott miniszteri biztos, aki egyben a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjának a vezetője. A nyilatkozatban Szatmáry úr meg sem említi, hogy az elképzelést meg kívánná tárgyalni a versenyszféra országos munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteivel, a vállalkozások és vásárlók érdekei pedig szóba sem kerültek a cikkben.
És most láss csodát, ugyanezen a napon, október 27-én közölte az MTI-vel a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (továbbiakban: MNKSZ), hogy támogatja a vasárnapi munkavégzés korlátozását. Hozzátették, a munkaadók (?!) és a munkavállalók érdekében feltétlenül szükség van a vasárnapi munkavégzés korlátozására. A szervezet ezért egyetért azzal is, hogy a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályozást feltétlenül meg kell változtatni. Fontosnak tartják, hogy az új szabályozás bevezesse és kötelezővé tegye minden kereskedelmi egység számára a vasárnapi egy műszakos munkarendet, ezzel lehetővé téve azt, hogy kereskedelmi egységenként csak egy műszakban, legfeljebb nyolc órában dolgozhassanak az alkalmazottak. Az MNKSZ tehát vélhetően megismerte a Szatmáry-féle koncepciót, véleményezte is azt, és az MTI-hez eljuttatott közleményben támogatásáról biztosította az elképzelést. Ezt nevezem, így kell dolgozni, egynapos határidővel!
De mielőtt valaki elájulna a „kimagasló” teljesítménytől, röviden tekintsük át az MNKSZ történetét. A szervezet létesítő okiratának kelte: 2014. augusztus 27., a bejegyzés dátuma: 2014.október 28. Az alapítás tehát gyorsan ment, és lehetővé tette, hogy a hirtelen gründolt szervezet részt vehessen a boltzár előkészítését szolgáló áltárgyalásokon 2014. őszén, és feltétel nélkül támogathassa az idevonatkozó törvény megszavazását még abban az év decemberében. Az is kiolvasható a dátumokból, hogy az MNKSZ-t a vasárnapi boltzár indokoltságának igazolására, az irracionális döntés alátámasztására hozták létre. Ez a „derült égből érkezett” vállalkozói (?) szervezet állt a boltháború élére és szorgalmazta az ostoba – a kiskereskedelmi egységek hétvégi bezárását előíró, azóta már hatályon kívül helyezett – törvény elfogadását.
Az MNKSZ-t létrehozó tizenkét szervezet listája nyilvános, impozáns, és beszédes, úgy vélem kommentálni sem szükséges: DINAX Kft., CBA - Baldauf Kft., CBA Kereskedelmi Kft., "Szatmáry" Kft., GABLINI Vagyonkezelő Zrt., JÉGCSILLAG DISZKONT Kft., CBA L és F Kft., Vörösvár Invest Kft., BUDACONSUM Kft., Krupp és Társa Kft., CBA M-TRADE Kft., Városház - Centrál Kft.
Az MNKSZ képviselője, alapító elnöke Szatmáry-Jahl Angéla, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozatának volt elnöke, a jelenlegi miniszteri biztos (a korábbi BKIK elnök) Szatmáry Kristóf édesanyja.
Dermesztő, hogy az ország legnagyobb foglalkoztatójaként nyilvántartott nemzetgazdasági ág - a kereskedelem - sorsát és jövőjét meghatározó jogszabály előkészítése és véleményezése „családon belül” történik. A közéletben vállalt szerepek esetében nem elég az üzleti életben elért eredmény és a talpraesettség, itt ennél több kell: morálra és jó ízlésre egyaránt szükség van. Most az édesanya által elnökölt érdekvédelmi szervezet azonnali támogatásáról biztosítja a fia nevével fémjelzett, de még senki által nem ismert és nem egyeztetett szabályozási koncepciót. Tényleg, egyikük sem érzi, hogy ez a gyakorlat ronthatja közéleti megítélésüket?
Az írás végére hagytam a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség nyilvánosan közzétett, alapítói céljának leírását: ”Képviseli a magyar kereskedelem érdekeit, szervezi és összefogja a kereskedelmi tevékenységet folytató magyar vállalkozásokat, közös érdekeiket szakmai és gazdasági szempontból egyezteti és képviseli, érdekkiegyenlítésre törekedve a kis-, közép, és nagyvállalkozások között, elősegíti a szabad vállalkozást, a kereskedelmi fejlődést.” A híradásokból megismert egyeztetési és véleményezési praxis tükrében az idézett szervezeti ars poetica csaknem teljességgel hamissá és hiteltelenné vált.
