Roma Parlament;Amaro Drom;Fővárosi Cigány Ház;

Zsigó Jenő

- Búcsú a Roma Parlamenttől

Ma délután négytől a józsefvárosi Tavaszmező utcában, majd a Dankó utcában nyilvános "gyászszertartáson" vesz búcsút a Magyarországi Roma Parlament az állam által feltört, kirabolt, és ledózerolni tervezett székházától, ahol 25 éven át működött. Az állami terrornak, amely megszüntette a Népszabadságot, a Roma Parlament felszámolása a következő állomása. Történik ez hazug, mondva csinált indokkal, életveszélyre hivatkozva, miközben kormányrendelet jelenik meg, hogy másnak van szüksége az épületre.

Zsigó Jenő

Zsigó Jenő

A búcsúszertartásra várjuk mindazokat, akiknek fontos volt a magyar demokrácia ügye, amelynek a hazai cigányság is része volt, fontos volt a több mint negyed évszázados Roma Parlament. Különösen azok megjelenésére számítunk, akik a Roma Parlament, és a korábban évtizedekig itt működő Amaro Drom „családtagjai” voltak: az ösztöndíjas és táborozó diákjainkat; a színpadjainkon föllépő zenekarokat, muzsikusokat, előadóművészeket; az Amaro Dromban publikált újságírókat, költőket, írókat, kritikusokat, elemzőket, tudósokat; a képzőművészeket, akik az épületünk történelmi falain állítottak ki; akiknek jogi-szociális segítséget, képviseletet nyújtottunk az elmúlt évtizedekben; mindazokat, akik részt vettek társadalmi-közéleti rendezvényeinken, politikusképző műhelyeinken, ezen belül a példa nélkül álló Roma Akadémián. Várjuk korábbi és mai tagságunkat, szervezeteink vezetőit, szeretett munkatársainkat, és mindazokat, akiket inspirált a Roma Parlament, akiknek szervezetei, közösségei belőle nőttek ki!

A Józsefvárosi Önkormányzat az elmúlt években többször kísérletet tett már arra, hogy elűzze az egyedüliként fönnmaradt független, rendszerkritikus, a romák egymás mellé állásáért küzdő ernyőszervezetet. Legutóbb 2011-12-ben, amikor végül bíróság állapította meg, hogy az önkormányzat kilakoltatásunkra vonatkozó keresete nem alapos, mivel a Roma Parlament nem tartozik a tulajdonosnak és a közüzemi vállaltoknak sem. Ekkor az önkormányzat elállt a pertől, azonban ígérete ellenére - tartozásra hivatkozva, egyoldalúan és törvénytelenül - fölmondott bérleti jogviszonyunkat nem állította helyre, s ezzel „elérte”, hogy jogcím nélküli lakók lettünk a székházunkban. Ezzel kizártak minket mindenféle pályázási lehetőségből is.

Ezek után a szervezet vezetése és tagsága a kényszerűen lecsökkentette a működés és a fenntartás költségeit, amelyeket magánjövedelmeiből fedezett.

A Kormány 1785/2014. (XII. 18.) határozata rendelkezik egy új Fővárosi Roma Kulturális és Módszertani Oktatási Központ megvalósításáról. A jelenleg azonos néven, a főváros fenntartásában „működő”, semmilyen érdemi tevékenységet nem végző intézmény is egy gyarmatosító hadművelettel, a korábban nemzetközileg is elismert Cigány Ház beolvasztásával jött létre. Mivel a központ jelenlegi épülete Józsefvárosnak a "jobb módú", törzsszavazók lakta palotanegyedben, a Szentkirályi utcában található, annak felújításához nem járult hozzá a fideszes vezetés, így az erre szolgáló pénz visszament a költségvetésbe. Ez a közel egy milliárd forint az „induló tőkéje” a kormányhatározatban szereplő új központ létrehozásának.

Hogy az új intézményt a Roma Parlament romjain gondolták el, arról másfél éve hallottunk először. A tárgyalásba bevont szakértőktől tudtuk meg, hogy Schmidt Mária, a roma kultúrához semmilyen szállal nem kötődő Terror Háza főigazgatója, és Kocsis Máté józsefvárosi polgármester úgy döntött, hogy a Roma Parlamentnek is székhelyet adó új épületet a Tavaszmező u. 6. szám alatt építik majd fel. Múlt év júliusában fölkerestük a polgármestert, és arra kértük, szíveskedjen minket is bevonni az egyeztetésbe, amit meg is ígért, de azóta egyetlen ilyen megbeszélésre sem hívták meg a szervezetünket. Decemberben szakmai konferenciát hívtunk össze ebben a témában, meghívtuk a polgármestert és az illetékes helyettes államtitkárt is, ők azonban nem jöttek el a rendezvényre. Ezen a tanácskozáson „Elvetélt álmok” címmel fotósorozatot mutattunk be arról az összesen 19 roma civil kezdeményezésről, amely az elmúlt közel négy évtizedben 19 különböző helyszínen lévő épületben álmodta meg a roma kulturális autonómia intézményeit, köztük a roma színházat, a múzeumot, az országos kulturális és művészeti központot, a Fővárosi Cigány Házat. Részletesen bemutattuk a huszadikat is, azt a kiváló építészeti koncepciót, amit 2009-ben a Roma Parlament szakemberei más civil szervezetekkel karöltve terveztek meg, s amely a Tavaszmező utca 4-6. szám alatt egy saját kulturális, közösségi centrum kialakítását célozta. A műhelymunkát a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karának tanára vezette, négy építészhallgatójával, és a Corvinus Egyetem tájépítész-hallgatóival együtt készítették el a koncepcióterveket. Egyikből sem lett semmi.

Még a golyók ütötte nyomokat is a magukénak „tekintették” FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Még a golyók ütötte nyomokat is a magukénak „tekintették” FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Kezdeményezéseinkre a hatalom egy, az ingatlan elhagyására felszólító levéllel reagált, majd a kerület fideszes roma önkormányzatának vezetőjének közbenjárására mégis fölajánlottak öt használhatatlan, a kerületen kívüli, többnyire kicsi és dohos, vagy távoli és fönntarthatatlan helyiséget. Ezeket természetesen elutasítottuk.

2016. április 14-én levelet írtunk az emberi erőforrás-miniszterének, a főpolgármesternek és a kerület vezetésének, amelyben kértük, hogy vagy hagyják meg korábbi székhelyén a Roma Parlamentet, és a helyi önkormányzat kössön velünk újra hosszú távú szerződést, vagy biztosítsanak legalább hasonló nagyságú, azonos minőségű, a rendezvényeink megtartására és a több mint 200 darabos festmény gyűjteményünk tárolására, kiállítására is alkalmas, jól megközelíthető másik ingatlant. A levelünkre 2016. május 9-én Czibere Károly az EMMI társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára válaszolt. Ebben azt írta, hogy a Tavaszmező u. 6. alatt lesz a „Fővárosi Roma Központ”, amelynek "céljával egyetért az a neves roma művészekből álló védnöki grémium is, akiket Balog miniszter úr kért fel a cél támogatására, és akiket a 2016. július 18.-án megtartott védnöki vacsorán tájékoztatott a részletekről”.

Czibere Károly minden levelében szerepelt: „célja a minisztériumnak és az önkormányzatnak is, hogy a Tavaszmező u. 6. szám alatti ingatlan állami tulajdonba vétele megegyezéssel menjen végbe. (…) A leírtak alapján nem gondolom azt, hogy egyeztetés nélkül döntene bárki az Önök sorsa felől. Reményeink szerint mihamarabb sikerül megoldást találni szervezetük elhelyezését illetően.” (2016. augusztus 15-én kelt levél.) Két héttel később a sajtóból szereztünk tudomást arról, hogy bírói úton tesz kísérletet az önkormányzat a Roma Parlament kilakoltatásra.

Egyértelművé vált számunkra, hogy a politika részéről a Roma Parlament eltüntetése, és nem az elhelyezése a cél. Ezért nem volt tisztességes a kommunikáció, nem volt komoly a megállapodási szándék, üzengetés folyt valódi párbeszéd helyett. Az új ingatlanra vonatkozó kéréseinket az önkormányzat meg sem próbálta teljesíteni. Ráadásul olyan feltételeket állított, amit nem vállalhattunk: megkaphatja helyettünk a Rádió C volt Teleki téri – céljainkra egyébként alkalmatlan - stúdióját a helyi roma önkormányzat, és mi tőle bérelhetjük tovább a helyiséget.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján józsefvárosi önkormányzat hivatalnokai karhatalommal föltörték, majd kiürítették és lezárták a Roma Parlament bírósági per alatt lévő székhelyét. Az akció hivatalos indoklása az épület állítólagos életveszélyessége volt. Ehhez képest másnap megjelent a kormány.hu oldalon, hogy létrehozzák a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központot, amelynek székhelye a Tavaszmező utca 6-ban lesz. Mint olvasható volt: „a Józsefvárosi Önkormányzattal egyeztetve esett a választás a Tavaszmező u. 6. szám alatt található ingatlanra, amelynek kiürítését az önkormányzat vállalta.”

Így nem csoda, hogy az „életveszély” elhárítását követően sem léphettünk be a székházunkba. Szellemi és kulturális vagyontárgyainkat, a képzőművészeti közgyűjteményt, az irattárat, a pénzügyi dokumentációt, a 25 év alatt fölhalmozott értékeinket a a mi közreműködésünk nélkül, törvénytelenül leltározták, és általunk ismeretlen helyre szállították.

Vagyontárgyaink és irattárunk védelme érdekében tárgyalást kezdeményeztünk Kocsis Máté józsefvárosi polgármesternél, de válaszra sem méltatott minket.

Megállíthatatlannak látszik a folyamat, miszerint Magyarország illiberális (más megfogalmazásban diktatórikus) állama erőszakkal lerombolja a polgárjogi mozgalom 25 éves történelmi falait, és gyarmatosítja kulturális és szellemi örökségét. Korporatív rendszerében maga épít kormánypárti kulturális- és közéleti központot, amelynek védnöki testületében a maga képére formált szervilis roma értelmiség foglalhat helyet.

Bármennyire fájdalmas, mindez várható volt. A Roma Parlament nem parolázik a magyar önkényuralommal, határozottan szemben áll vele, mert mi a köztársaság hívei vagyunk. A sok száz településen kirekesztett, a Székesfehérvárról kiebrudalt, a miskolci Számozott utcákról Kanadáig űzött romák mellett állunk. Sorsuk a mi sorsunk is: mi is üldözöttek vagyunk.

Ebben a helyzetben el kell búcsúznunk a Roma Parlament patinás épületétől, a kovácsoltvas lépcsődíszektől, a stukkóktól, a homlokzaton máig látható ’56-os golyók nyomaitól, a lépcsőházi freskótól, a színháztermünktől. A házunktól. De az abban képviselt polgárjogi forradalmi eszméktől nem búcsúzhatunk el mindaddig, amíg megvalósul álmunk, a romák egyenlő méltósága, esélye a polgárosodásra.