Ebből szerintük az derült ki, hogy Washingtonnak Magyarországgal semmi baja, a gond az Orbán-kormánnyal van. Az eseményt Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem professzora, Thomas Melia, a külügyminisztérium egykori helyettes államtitkára és Simonyi András, hazánk egykori washingtoni nagykövete szervezte.
Mindez erős diplomáciai jelzés Budapestnek, hiszen az amerikai külügyminisztérium hazánkkal foglalkozó munkatársai mind távol maradtak a washingtoni magyar nagykövetség által múlt héten megrendezett évfordulós fogadásról. Az amerikai külügyminisztérium még ez utóbbi esemény előtt kiszivárogtatta a Politico egyik külsős szerzőjének: Victoria Nuland külügyi államtitkár és ma már a külügy segélyezési hivatalában, a USAID-ben dolgozó Melia azért nem mentek el a követségi fogadásra, mert nem akarják, hogy ezt a magyar kormány úgy "adja el" később, hogy támogatják politikáját.
Nuland, férjével, a neves konzervatív újságíró Robert Kagannal együtt elment a külön eseményre, amelynek az volt a célja: ellensúlyozza az Orbán-kormány egyoldalú, a történelmet elferdítő '56-os megemlékezéseit. A szervezők szerint a magyar kormány úgy állítja be a forradalmat, mintha az Orbán Viktor populista, büszkén vállaltan illiberális, nyugat-ellenes kormányának előzménye lett volna. Charles Gati az eseményen elmondott beszédében hangsúlyozta: ez nem igaz, hiszen az '56-os forradalmárok a szovjet uralom ellen harcoltak. Az eseményen számtalan neves személyiség jelent meg: a legendás külpolitikai elemző Zbigniew Brzezinski, Pal Maleter Jr. (az ’56-os vértanú, Maléter Pál fia), Sushma Palmer (Mark Palmer egykori budapesti amerikai nagykövet özvegye), Hoyt Yee és Rob Berschinski helyettes külügyi államtitkárok, Andre Goodfriend, a budapesti követség egykori ügyvivője, Jackson Diehl, a Washigton Post véleményrovatának helyettes szerkesztője és Carl Gershman, a demokráciák fejlődését támogató National Endowment for Democracy elnöke. Ott volt Povl Bang-Jensen fia és lánya is - ő volt az a dán diplomata, aki 1959-es, máig tisztázatlan haláláig az ENSZ-ben az '56-os forradalom ügyét tárgyaló bizottság másodtitkára volt, és nem volt hajlandó elárulni a bizottság előtt tanúskodó több száz magyar kilétét, hogy otthon maradt családjukat védje.
