EU;közbeszerzés;törvénymódosítás;

- Enged az Uniónak a kormány

Ismét módosítja a kormány a közbeszerzési törvényt, hangsúlyosabbá teszik, hogy az új uniós irányelvek szerint a pályázatoknál nemcsak az ár számít. Egyszerűbb lesz a közbeszerzési eljárás és a döntési folyamat, de aki megszegi a szabályokat, azokat 90 napra kizárják a folyamatból. Az alvállalkozók szempontjait képviselik majd az új törvényben - emelte ki Lázár János a tegnapi Kormányinfón, ahol több gazdasági jellegű témát is érintett:

- A kormány kész a magyar fejlesztéspolitikai rendszert megváltoztatni az Európai Bizottság igényeinek megfelelően.

- Az idei év az uniós pályáztatás, míg 2017 a kifizetések éve lesz. A teljes forrásokat 2018-ra lehívhatjuk. A következő negyedévben újabb pályázati kiírások jöhetnek. 1600 milliárdot akarunk kifizetni 2016 végéig.

- Az unió azt szeretné, hogy a külföldiek és a jogi személyek is tudjanak földet vásárolni, ezért kormány a bírósági útra tereli az ügyet.

- A Földet a gazdáknak programban összesen 30 ezer új földtulajdonos lett, és mintegy 200 ezer hektár kelt el. A 270 milliárd forintos bevételből 130 milliárd forintot nem hitelből fizetnek majd a gazdák.

- A kormány nem ért egyet Áder János köztársasági elnök kifogásaival, ezért változtatás nélkül újra benyújtják azt a törvényt, amely ellehetetleníti az újabb szélerőművek létesítését.

- Megváltozik a kis adózókra vonatkozó szabályozás, a KATA.

- A gazdasági kabinet döntött a HÉV-átadásáról és annak finanszírozásáról, a jövőben a MÁV fogja működtetni a HÉV-et.

- 1200 milliárd forintot költ majd a kormány vasútfejlesztésre a következő években. A tervek között szerepel a busz- és vasúti csomópontok összekötése is.

- Ferihegy és a belváros közlekedési összeköttetése nem megfelelő, ezért sürgősséggel napirendre veszi a kormány a kérdést.

- Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szétbontásának az ügye a Miniszterelnökség kezébe kerül.

- Lezárult a mezőhegyesi ménesbirtok megvétele, és ebből alakítják majd ki az állami mintagazdaságot. A döntés miatt károsultak egymilliárd forinthoz jutnak.

Drámai következményekkel járna, ha radikálisan emelkednének a magyar fizetések – derült ki a Tárki egyik tanulmányából, amely különösen azt vizsgálta, hogy milyen viszonyban vannak a hazai bérek a termelékenységgel. Úgy tűnik, a legtöbb probléma oka a gyenge lábakon álló belföldi vállalati szektor. A jövő évi béremelésekről megkezdődtek a tárgyalások a kormány és versenyszféra szereplői között.