Nagyon nagy hullámra lenne szükségük a demokratáknak ahhoz, hogy a képviselőházban vissza tudják szerezni a többséget, legalább 30 képviselői helyet kellene elhódítaniuk a republikánusoktól. A szenátusban egyszerűbb a feladat, öt helyen kellene fordítani, de négy is elég lehet. Amikor nyilvánosságra került a botrányos Trump-videó, s a republikánus elnökjelölt támogatottsága vészesen morzsolódni kezdett, a demokrata pártvezetés nagyon bizakodott, hogy ez lesz a várva várt fordulat, s Hillary Clinton „uszályán” a szenátusi, de akár még a képviselőházi többség is elérhetővé válik. Ez a várakozás azonban aligha teljesül – mutatnak rá az elemzők.
Komoly dilemmája az idei elnökválasztásnak, hogy Hillary Clinton messze nem az ideális jelölt, hiába ismeri el mindenki a rendkívüli felkészültségét, a volt First Lady hiába bizonyította politikusi rátermettségét, volt New York-i szenátorként, volt külügyminiszterként hiába teljesített jól, mégis nagy a bizalmatlanság vele szemben. Clinton elutasítottsága magas, ha nem is annyira magas, mint republikánus ellenfeléé, aki viszont általános vélemény szerint tökéletesen alkalmatlan az elnökségre, s védelmi illetékesek haja az égnek áll, ha arra gondolnak, hogy netán Donald Trump kerül a nukleáris indítógomb közelébe.
A fehér férfiak mintegy 70, az összes szavazó több mint 50 százaléka ugyanakkor kétségbe vonja Hillary őszinteségét a londoni Economistban közzétett YouGov-felmérés szerint. Hillary maga is tudja, hogy nem Barack Obama és nem is Bill Clinton, személyisége és ellentmondásos imázsa révén messze nem tudja annyira segíteni a képviselőházi és szenátusi jelölteket. A volt First Lady ugyanakkor nagy súlyt fektetett arra, hogy a hatalmas és kiterjedt Clinton-kampánygépezet a demokrata jelöltek számára is gyűjtsön adományokat, s ilyen szempontból mégiscsak komoly támogatást jelent a helyi kampányok számára. A hátralévő időben még több tucat adománygyűjtő összejövetelt vettek tervbe Hillary részvételével.
Az ABC News friss felmérése szerint miközben Clinton biztosan vezet Trump előtt, 49-40 az állás, a kongresszusi esélyeket illetően koránt sincs ekkora szakadék, a megkérdezettek 47 százaléka készül demokrata jelöltre voksolni, s 46 százaléka republikánusra. A Langer Research Associates elemzése szerint, amelyet az ABC idéz, az eltérésnek két oka van. Az egyik: az előrejelzések szerint a független választók egyenlő arányban szavaznának Clintonra és Trumpra (41-41 százalék), a kongresszusi versenyekben azonban inkább a republikánus jelölteket részesítik előnyben (51-39 százalék). A másik: a republikánus választók 82 százaléka – tetszik-nem tetszik nekik – Trumpra készül szavazni, s csak 8 százalék szavaz át Clintonra, 6 százalék pedig harmadik párti jelöltre voksol. A kongresszusi versenyeknél ez a dilemma gyakorlatilag nem létezik: a republikánus választók 94 százaléka republikánus képviselőre és szenátorra fog szavazni.
A washingtoni képviselőházban ugyanakkor a republikánusok számítottak arra, hogy idén vereségeket lesznek kénytelenek elkönyvelni – emlékeztetett az NPR közszolgálati rádió portáljának elemzése. A 2014-es félidős választásokon ugyanis alighanem elérték támogatottságuk maximumát, 247 republikánus honatya ül a 435 tagú képviselőházban, s csak 188 demokrata. S ha a demokrata szavazók körében nagyobb a választási hajlandóság, ez a képviselői helyeknél is nyereséget hozhat.
A demokrata esélyek ellen hat ugyanakkor a választókörzetek 2010-es, számukra előnytelen átrajzolása. Időközben néhány helyen ismét változtak a körzethatárok, ez azonban alig 1-2 plusz mandátumot hozhat a Demokrata Pártnak. Ezen kívül 26 olyan választókörzet van, ahol 2012-ben a demokrata elnök győzött, ellenben republikánus képviselőt választottak. Ezek a republikánus helyek idén veszélybe kerülhetnek. A másik oldalon viszont csak 5 olyan körzet van, ahol 2012-ben a republikánus elnökjelöltre, Mitt Romneyra szavaztak, miközben demokrata képviselőt választottak. Ezek közül kettőben most republikánus győzelmet jósolnak, háromban viszont a demokraták ismételhetnek. Az NPR szerint ugyan októberre 15-ről 20-ra emelkedett a demokraták által megfordítható képviselői helyek száma, de a 30-at aligha tudják elérni az előrejelzések szerint.
A szenátusban jobbak a demokrata esélyek, ezúttal 34 szenátusi helyről szavaznak, közülük 24 republikánus, s csak 10 demokrata. Reményeik szerint három államban valószínűleg tudnak fordítani, Wisconsinban, Illinois-ban és Indianában a felmérések nagyon kedvezőek. De Észak-Karolinában, Pennsylvaniában és Missouriban is versenyképesek lehetnek a demokrata szenátorjelöltek. Jóval kevésbé valószínű, hogy a veterán arizonai szenátor, John McCain vagy a floridai volt elnökaspiráns, Marco Rubio újraválasztását meg tudnák akadályozni.
Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke a Trump-videó közzététele után mindenesetre rögtön kármentésbe fogott, ha nem is vonta meg a Republikánus Párt hivatalosan a támogatást Trumptól, de az erőforrásokat a veszélyeztetett képviselőházi mandátumok védelmére összpontosítják. A Politico épp e héten jelentette, hogy a szenátusi republikánusok szuper PAC szervezete, a Mitch McConnell szenátusi többségi vezetőhöz köthető Senate Leadership Fund a kampányfinisben 25 millió dollárt fordít hat szenátusi republikánus hely védelmére.
Az esélylatolgatások jelenleg azt mutatják, november 9-re 51 szenátusi helyük lehet a demokratáknak, s csak 49 a republikánusoknak. De ha 50-50 lenne az állás, még mindig jól állnak a demokraták, hiszen ebben az esetben a döntő szavazatot az alelnök adja le a szenátusban, azaz, ha Clinton nyer, akkor Tim Kaine-re kulcsszerep vár a következő négy évben a 100 tagú testületben. A republikánusok ugyanakkor azzal vigasztalják magukat, hogy 2018-ban épp fordított lesz a helyzet, több demokrata szenátor áll majd újraválasztás előtt, s két év Clinton-elnökség után jó esélyük lesz, hogy revansot vegyenek, s visszaszerezzék a többséget.
Ha a demokraták végül nem tudnak fordítani sem a képviselőházban, sem a szenátusban, vagy csak az egyikben, akkor marad az a patthelyzet, amely Barack Obama elnökségének szinte egészét jellemezte, gyakorlatilag 2010 vég óta, amikor az egészségügyi reform, az Obamacare egyoldalú megszavazása nyomán a demokraták súlyos veszteségeket szenvedtek el a félidős választásokon, s elveszítették a képviselőházi többséget. A szenátusban a republikánusok 2014-ben tudtak fordítani. Hillary Clintonnak tehát ugyanolyan költségvetési csatározásokra kell majd számítania, mint Obamának, szinte reménytelen lesz a helyzete, hogy elfogadtassa legfelsőbb bírósági jelöltjét-jelöltjeit, még a nagyköveti kinevezésekkel is meggyűlhet a baja. Újra leállhat a kongresszus.
Arról nem is beszélve, hogy a republikánusok máris fogadkoznak: meghallgatásokat fognak tartani Clinton magán e-mail szerveréről, s az arra felkerült titkos anyagokról, annak ellenére is, hogy az FBI nem talált törvénytelenséget, s nem kezdeményezett vádemelést. Szóval sokszorosan is megkeseríthetik a 45. elnök életét, amennyiben Clinton lesz az. A különbség legfeljebb az lehet, hogy Hillary – volt szenátorként, volt First Ladyként – több személyes kapcsolattal rendelkezik a kongresszusban, s Obamánál aktívabban próbálhat párbeszédet folytatni a honatyákkal. E rendszeres kapcsolattartás elmaradását a januárban leköszönő elnök egyik fő gyengeségeként róják fel.
