A tárcavezető a tárgyalást követően azt mondta: a kedden elfogadott jogszabály nyomán a fogvatartási körülményeikkel elégedetlen elítéltek már hazai szinten is kaphatnak jogorvoslatot, nem kell a strasbourgi székhelyű bírósághoz fordulniuk. A törvény nyomán mintegy hatszáz ügyet szüntetnek meg az emberi jogi bíróságon. "Ennek nagyon fontos költségvetési kihatása van" - tette hozzá. A miniszter az eljárások elhúzódásával kapcsolatban afelől biztosította Thorbjorn Jaglandot, hogy az új büntetőeljárási kódex és a polgári perrendtartásról szóló törvény megszületésével ezt a kérdés is sikerülni fog megoldani.
Amint arról lapunk is beszámolt: havonta átlagosan 40 ezer forintot – naponta 1200-1600 forint közötti „előzetes kártérítést” - kaphatnak azok a fogvatartottak, akiknek elhelyezési körülményei nem felelnek meg az alapvető előírásoknak, és várható, hogy emiatt az államot jóvátételre kötelezné a strasbourgi bíróság. Ezzel viszont lemond minden további kártérítési igényéről.
Megírtuk: tömegével, sorozatosan ítéli meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a kártérítéseket az embertelen hazai börtönkörülmények miatt a magyar raboknak. Az összeg eddig néhány ezer eurótól 26 ezerig terjedt. Az államnak ez akár több tízmilliárd forintjába is kerülhet, hiszen becslések szerint több ezer beadvány is lehet már az EJEB asztalán.
Magyar Gábor ügyvéd – aki kétszáznál több fogvatartottat képvisel az EJEB előtt – úgy véli, méltánylandó az állam szándéka, hogy megelőzze a pereskedést. Ugyanakkor az egyszerűsített kártérítést várhatóan sokkal többen kérik majd, mint akik Strasbourgig elmennének és évekig várnának. Ez pedig jóval nagyobb összeget emészt majd föl, hiszen így sokan gyorsan juthatnak pénzhez.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a napi összeggel, aminél az EJEB általában magasabbat ítél meg, elégedett lesz-e a testület.
Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy Strasbourg még „nem engedte el” a magyar börtönügyet. Az ugyanis, hogy fizetnek, még nem lehet elegendő indok a rabok embertelen körülmények között tartására.
