Nem csillapodik a kormánypárt étvágya a médiapiacon, állítólag a Mediaworks megszerzése után a többek közt a Borsot és a legnagyobb példányszámú nem országos napilapot, a Kisalföldet és a Délmagyararoszágot is birtokló Lapcomot nézték ki maguknak a kormányzati körök. A Magyar Narancs szerint egy delegáció már ki is utazott Londonba, hogy az eladásról tárgyaljon a Lapcom tulajdonosának képviselőivel. A kiadót a Kajmán-szigeteken bejegyzett Radio Bridge Media birtokolja. Az eladási szándékra utalhat az is, hogy a múlt héten jelentették be, Pallagi Ferenc 10 év után távozik a kiadó és a Bors éléről. A történet abból a szempontból is érdekes, hogy Rogán Antal helikopterezéséről a Bors a Népszabadsággal egyidőben számolt be. Mindezzel újabb jelentős példányszámú lapokhoz jutna a kormánymédia, hiszen a Borsból átlag 63 ezer fogy naponta, a Délmagyarországból 34 ezret adnak el, a Kisalföldből pedig 56 ezret. Tehát naponta több mint 140 ezer háztartást érnének el ezekkel az orgánumokkal. A Lapcom 9,5 milliárd nettó árbevétellel és 1,3 milliárd forint adózott eredménnyel zárta a 2015-ös pénzügyi évet, vagyis jól menő médiavállalatról van szó. A Narancs szerint a fideszes körök megkörnyékezték a megyei lappiac további szereplőit is a keleti országrészben: például a Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán működő Russmedia Kft. napilapjai több mint 108 ezer példányt érnek el.
A gázszerelő-médiamágnás
24 Óra - 9 845
Békés Megyei Hírlap - 14 254
Dunaújvárosi Hírlap - 5 073
Heves Megyei Hírlap - 8 824
Napló - 32 149
Petőfi Népe - 16 097
Somogyi Hírlap - 15 087
Tolnai Népújság - 10 377
Új Dunántúli Napló - 20 680
Új Néplap - 13 939
Vas Népe - 39 718
Zalai Hírlap - 38 549
Összesen: 224 592
Forrás: Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség II. negyedévi gyorsjelentés
Mindez ahhoz a 224 ezres példányszámhoz jönne, amit a Mediaworks megyei lapportfóliója képvisel. Ismert, kedden jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc és a Duna Aszfalt érdekeltségébe tartozó Opimus Zrt. felvásárolta a Mediaworks részvényeit. Mindezzel egyébként a felcsúti polgármester lett Magyarország legnagyobb médiamágnása. Azáltal ugyanis, hogy a Mediaworks nemrégiben megszerezte a Pannon Lapok Társaságát (PLT) is, egy évente várhatóan több mint 24 milliárd forintos forgalmat produkáló cég jött létre, amely ezzel a lapkiadók között messze a legnagyobb cég itthon. A teljes médiapiacon csak az RTL Magyarország lesz nagyobb a Mediaworksnél. Az Opimus a későbbiekben ráadásul növelni tervezi a médiaportfólióját, talán éppen a Lapcom termékeivel, így pedig Mészáros és a Fidesz médiabefolyása minden eddiginél nagyobb lehet. Vélhetően a kiadó felvásárlásánál sem hezitál majd sokat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely a Mediaworks felvásárlására is gyorsan rábólintott. Ugyanis a versenytanács már október 25-i határozatában engedélyezte a 17-én kérelmezett üzletet, mivel a kormány bürokráciacsökkentésének köszönhetően az idén január 1-jétől az egyszerűbb fúziók ügyintézési határideje 30-ról 8 napra csökkent - írta a GVH az Indexnek.
Mészárosék vélhetően a Lapcom után sem állnának le, a Heti Válasz szerint a felcsúti polgármester érdekeltségébe kerülhet az Echo Tv is. Korábban lapunk is megírta, hogy a Széles Gábor, illetve a család tulajdonában lévő SGH Vagyonkezelő Kft. már el is adta a Magyar Hírlap és az Echo Tv reklámfelületeit értékesítő Rising Star Médiaértékesítő és Szolgáltató Kft.-t és készül megválni médiumaitól is. Így az is elképzelhető, hogy a Magyar Hírlap is Mészárosé lehet. A külföldi sajtó is felfigyelt Mészáros mesés növekedésére, a Reuters például tényként írta le, hogy a felcsúti polgármester a kormányzat strómanja, erről megkérdezték Havasi Bertalant is, aki annyit írt, "az Opimus egy tőzsdén jegyzett vállalkozás, több tulajdonosa van, és jelentős beruházásokat folytat, a kormány pedig egyetlen magyar vállalat befektetéseit sem kívánja kommentálni". A Reuters megkereste Mészárost is, aki nem reagált az újságírók leveleire.
Ugyanakkor a Heti Válasz szerint nem Mészárosék, hanem Habony Árpád Modern Media Group Zrt.-je veheti meg a Borsot, mivel a kormányfő tanácsadója a Lokál után újabb bulvárlapot készül indítani. Ez lehetne az Ómolnár Miklós vezette Ripost, amely jelenleg még csak internetes oldalként működik, ám a német Bild mintájára, óriásformátumú, nyomtatott formában is megjelenhetne még az idén.
Tanácstalanság vidéken
A Mediaworks bekebelezése azért is messze az eddigi legnagyobb tarolás propaganda szempontból, mert az összesen több mint 220 ezres példányszámú vidéki portfólió erős belpolitikai tartalmat közöl. Mindez azért is fontos, mert a Mediaworks igazgatóságába már be is választották Liszkay Gábort, a Magyar Idők felelős kiadóját. Liszkay a Magyar Nemzet főszerkesztője volt, amikor a lap még lojális volt a Fideszhez, és a Karc FM nevű, ugyancsak kormánypárti rádiónak is a tulajdonosa. Az igazgatóságba bekerült Lóczi János, a Magyar Idők kiadóigazgatója is. Értesüléseink szerint a felfüggesztett Népszabadság helyét is a Magyar Idők foglalná el a Mediaworksnél, így nem lehet kizárni, hogy a nyíltan kormánypárti napilap szerkesztősége fogja meghatározni a több mint tucatnyi megyei napilap központi, politikai tartalmát is. Így pedig a kormánypárti üzenetek akár egymillió olvasóhoz is eljuthatnak országszerte. Ezt erősítik a Heti Válasz információi is, amelyek szerint a Magyar Idők hírrovatának mutációi futnának a megyei lapokban.
FOTÓ: Tóth Gergő
A vidéki lapok szerkesztőségeiben jelenleg teljes a tanácstalanság, mert hivatalosan nem kapnak információt a folytatás kereteiről. Több megyeszékhelyen is munkajogászokkal tárgyalnak a munkatársak, mert kirúgástól félnek. Az ügyvédek azt tanácsolják, a szóban kapott utasításokról készítsenek hangfelvételeket és próbálják e-mailben is megerősíttetni azokat, hogy egy későbbi esetleges munkajogi perben legyen a kezükben valamilyen dokumentum. A Pannon Lapok Társaságánál, amelyik lapcsaládot utolsóként kebelezte be a még Pecina-féle Mediaworks, a Népszava értesülései szerint ugyanúgy nem engedték be az üzemi tanácsba a dolgozók képviselőjét, ahogyan azt a bedöntött Népszabadságnál tették, tehát ott is a munkavállalók háta mögött, egyik napról a másikra jelenthetnek be döntéseket.
Az újságírók mindenesetre nem sok jóra számítanak, különösen, amióta megtudták, hogy a kiadó tanácsadója lett az a Belénessy Csaba, aki a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatójaként 2012-ben levezényelte a nemzeti hírügynökség beolvasztását az MTVA egységes állami szerkesztőségébe, ami sok tucat munkatárs sorsát pecsételte meg. Az egykori rádiós, MTI vezér Crossborder Film Kft.-je a tanácsadás mellett csak idén augusztusban 696 millió forintot kapott a dunaújvárosi médiaközpont működtetésére, a cég legnagyobb megrendelője az MTVA , de kapott pénzt a Volánbusz és a Türr István-intézet megrendeléseinek teljesítéséért is. Új tanácsadói munkáját már saját Facebook oldalán is szerepelteti, a PLT-nél azonban az a hír terjed, hogy a felkérés valójában nem is tőlük származik, hanem azt már a legújabb tulajdonos, a Mészároshoz köthető Opimus Group javasolta. Feltűnőnek tartják azt is, hogy a PLT-nél állítólag egyre komolyabb szerepet kap az utóbbi napokban Zsohár Melinda, aki amellett, hogy régi újságíró Fejér megyében, alcsúti családból származik és nem titkoltan elkötelezett fideszesként korábban országgyűlési és önkormányzati kampányokban is segédkezett.
A vidéki szerkesztőségekben most attól tartanak, legalább átmeneti időre „komisszárokat” ültet a fejükre az új tulajdonos, és a lapok olvasóközönségének szondázása után lépnek tovább az Opimusnál. Afelől azonban nincs kétségük az újságíróknak, hogy a végső cél a kiadói jogok egyetlen kiadóba történő bevitele, közben pedig az Axel Springer megyei lapjainál már kipróbált modellnek a bevezetése, amikor a napilapok több oldalát egy központi szerkesztőség állítja elő és a helyi hírek feldolgozására kis létszámú csapat marad csak megyénként.
Vajna lefedi az országot
Egyhamar nem dőlhet el a Class FM frekvenciájának sorsa, ugyanis a kormánynak már nem érdeke, hogy mielőbb országos rádiót indítson, hiszen Andy Vajna csatornája, a Rádió 1 kedden olyan engedélyt kapott a Médiatanácstól, amely alapján már a fél országban sugározhatja műsorát. A filmügyi kormánybiztos cége, a Radio Plus Kft. üzemeltette, eredetileg csak budapesti frekvenciát kapott Rádió 1 műsora november 15-étől már naponta csaknem 20 órában Baja, Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Győr, Tihany, Miskolc, Heves és Nyíregyháza környékén is hallgatható. A hálózatba kapcsolódás azt jelenti, hogy mindössze négy és fél órában sugároznak helyi tartalmat, a többi a hálózatos rádióé, amely ezúttal a Rádió 1. A helyi tartalmat a hajnali óráktól éjfélig bármely napszakban műsorra lehet tűzni, tehát nem feltétlenül a leghallgatottabb időpontban. Andy Vajna műsorkészítői így már Budapesten kívül a Dunántúl északi részét, a Duna mentét, valamint Észak-Magyarország jelentős részét magukénak tudhatják. Ezzel nemcsak az általuk sugárzott tartalom jut el milliókhoz, hanem a reklámértékesítés lehetőségeiben is egy szintet ugranak, hiszen minél nagyobb a hallgatottság, annál több a bevétel is.
Orbán Viktor médiapolitikája az utóbbi időben komolyabb fordulatot vett, és ennek megfelelően a fideszes körök elkezdték a nagy elérésű, szenzációhajhász bulvármédia kiépítését. Ómolnár Miklós létrehozta a Ripost.hu-t, Habony Árpád Modern Media Group Zrt.-je előbb hetilapként, majd immár ingyenes napilapként terjeszti a Lokál című újságot, s Andy Vajna is kiadta az utasítást a TV2-nél a hírműsorok bulvárosítására.
A képlet egyszerű: a médiumok komoly összeget kapnak az állami reklámtortából, cserébe pedig a szenzációhajhász cikkek mellett a kormányzat üzeneteit is közvetítik. A mára már gondosan kiépített revolvermédia igen hatékony fegyver tud lenni. Ismeretes a felsorolt orgánumok nem egy esetben indítottak lejáratókampányt olyan politikusok, vagy közéleti szereplők ellen, akik szúrták a kormány szemét Juhász Pétertől Pukli Istvánon át egészen az immár egykori FHB-vezér Spéder Zoltánig.
A kormány-bulvár nem egyszer lesifotósokat küldött az "aktuális ellenségre", Vona Gábor le is fülelte az olasz paparazzókat, akik mint kiderült napok óta követték magyar megrendelésre. A Jobbik-elnök leleplezése után a fotósok Simicska Lajos veszprémi házához mentek, és a vállalkozót és családját is megfigyelték, zaklatták.
Az Opimus névjegye
Az Opimus csoport a tőzsde egyik leghírhedtebb cégéből jött létre sokadik névváltoztatással - összegezte az Index. Mint írták, a Phylaxia-Pharma, Phylaxia 1912 Holdingból lett Opimus Groupnál mindennapos gyakorlat volt az apportnak beszámított cégek valós érték feletti értékelése, és így a befektetők átverése. Ma is egészen sokféle cég tartozik hozzájuk: szállodától, fűtőkészülék-gyártáson át irodaházig, építőiparig sokféle vállalkozásban érdekeltek. A legnagyobb részvényes sokáig Buda-Cash tulajdonos-vezető Pintér Zoltán volt, jelenleg ismeretlenek bújnak meg egy kajmán-szigeteki és egy nigériai főtulajdonos offshore cég mögött. A harmadik legnagyobb tulajdonos, a Status Capital Zrt. megyei fideszes erős emberek által irányított cég. Pintér részleges lebukása után érkezett a vállalathoz Csík Zoltán egykori rendőr, mostanában nagypénzű befektető, akinek a jelenléte eddig jellemzően Mészáros Lőrincet szokta megelőzni. A felcsúti polgármester jelenlétét emellett két nagyobb, az Opimushoz kerülő mezőgazdasági cégbeli érdekeltségei is erősítik, a Csabatáj és Hidasháti Zrt.-kben jó eséllyel a sor végén szintén ő vette kezébe a gyeplőt. Emellett az Opimus győri építőipari cégében, az Euro Generálban is két közeli Mészáros-ember lett a vezető, a már említett Csík mellett Schmidt Zoltán. Ő Mészáros családi cégének, a felcsúti Fejér-Bál Zrt.-nek is az ügyvezetője. Az Opimus a legutóbbi időben látványosan készült egy nagyobb bevásárlásra, nagyjából hatmilliárd forintnyi kötvényt bocsájtott ki, hogy legyen tőkéje vállalatfelvásárlásra. Emellett felhatalmazták az igazgatóságot újabb húszmilliárdos tőkeemelésre.