Már készülőben van az a fideszes törvényjavaslat, amely előírja, hogy - amint forrásunk fogalmazott -, "hogyan kell viselkedni az állami rendezvényeken". Állítólag a módosításon azután kezdtek dolgozni, hogy Orbán Viktor, még ha ez megnyilvánulásain nem látszik is, elégedetlen volt a szervezéssel, mert bár az ellene tiltakozók nem juthattak a színpad közelébe vasárnap, mégis hallhatóan kifütyülték. Forrásunk szerint az elképzelés még nagyon kezdetleges, de az sem kizárható, hogy a Büntető Törvénykönyvet is módosítják majd a "rendbontók kiszűrése érdekében". Az ostor vélhetően a Miniszterelnökségen fog csattanni, hiszen Lázár János tárcája szervezte a megemlékezést, amelyen speciális szabályok léptek életbe. A színpad 60-70 méteres, kordonnal lezárt környékére kizárólag a karszalagos, előzetesen regisztrált vendégek (Fidesz-tagok, illetve fideszes képviselők és polgármesterek buszokkal érkezett vendégei) léphettek be, távolabb pedig a Valton Security biztonsági őrei szűrték meg a belépőket és ellenőrizték a táskáikat.
A bringabiztos pálfordulása
Tiltakoztak Fideszes politikusok az ellen, hogy egy állami rendezvény biztosítását nem a rendőrség, hanem egy magáncég látta el, s a biztonságiak embereket motoztak meg. No persze, nem most, hanem több mint egy évtizede, még az ellenzéki időkben. A hétvégén a Kossuth téren történtek miatt már egyikük sem emelte fel a szavát. Az évek során megkophattak Révész Máriusz emlékei, aki most a Magyar Nemzetnek azt mondta, emlékei szerint még nem volt példa arra, hogy „egy nemzeti ünnepen a központi rendezvényt ennyire szervezetten és tudatosan készültek megzavarni". A jelenleg kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosként tevékenykedő fideszes politikus kifejtette, az ellenzéki médiumok, „különösen az internetes portálok” is felelősek a vasárnap történtekért, mivel „szemérmetlenül és gátlástalanul reklámozták a síposztást és a központi rendezvény megzavarását”. Révész egyenesen úgy nyilatkozott: a kormányfőt kifütyülőket büntetőjogilag ugyanolyan kategóriába kellene sorolni, mint azokat, akik verekedtek a Kossuth téren. "Ha valakit megvernek, az kimeríti a garázdaság fogalmát, de ha valaki tudatosan más embereknek az ünneplését megzavarja, az is kimeríti ezt a tényállást" - mondta.
Révész hat éve egy bizottsági ülésen még úgy fogalmazott a szocialista kormányok állami rendezvényeivel kapcsolatban: "nem tudom elképzelni, hogyan lehetséges az, hogy egy állami rendezvényen, tehát nem egy magáncég vagy egy párt rendezvényén, ahol egy biztonsági céggel kötnek szerződést, mondjuk az In-Kal Security hogyan, milyen jogosítvány alapján motozhat meg embereket, vehet el bármit közterületen". Pedig most vasárnap a Valton Security emberei ugyanezt csinálták a központi rendezvényre érkezőkkel, s a helyszíni beszámolók szerint sok esetben a sípokat is elvették a demonstrálóktól. Erről a gyakorlatról Révész 2010-ben még azt mondta, "olyan fokú jogsértés, amit duplán alá kell húzni".
Mindezzel szemben Orbán Viktor és a Fidesz látszólag most nem is nagyon akar foglalkozni az atrocitásokkal. A kormányfő kitérő választ adott a HVG kérdésére: rendben van-e, ha magáncég szűri az állami ünnepségre érkezőket a Kossuth téren. „Jogi kérdésekkel majd a joghatóságok foglalkoznak” - mondta Orbán. Arra a felvetésre pedig, hogy a Valton hogyan szűrheti meg, ki mehessen be ünnepelni és ki nem, Orbán a válasz elől kitérve annyit felelt: "méltó megemlékezés volt, amiért köszönetet kell mondani mindenkinek, aki abban részt vett, a szervezőknek, a fellépő művészeknek, mindenkinek, aki eljött és méltó módon fejet hajtott, és az ön által említett biztonsági cégnek is".
Harmadik hete teljesen elérhetetlen a kormánypárt honlapja, a Fidesz.hu egyből átirányít a Facebook-oldalukra. Sokak szerint Orbánék azért állították le a weblapot, hogy ne lehessen visszakeresni a fideszes politikusok korábbi, olykor a mostani kormányzati kommunikációnak ellentmondó nyilatkozatait az oldal archívumában. Szerencsére Kósa Lajos az Index kérdésére tisztázta a helyzetet: a Fidesz.hu-t hackertámadás érte a kvótanépszavazás napján. A frakcióvezető ismertette, feljelentést tettek, és a a nyomozóhatóságok azt kérték: akkor indítsák újra az oldalt, ha ők erre rábólintanak. Itt állítólag arról van szó, hogy nem mindegy, hogyan történik az újraindítás, mert maradhatnak nyomok a hackerek után a rendszerben. A frakcióvezető azt kérte a hatóságoktól, "záros határidőn belül" adjanak zöld utat a honlapnak. A fideszes nyilatkozatok kapcsán azt mondta, azok máshol is elérhetőek, csak nincsenek összegyűjtve, hiszen a hírportálok is mindent online archiválnak. "Kivéve ha azt egy ismeretlen, és azóta megszűnt sajtótermék archiválta" - jegyezte meg utalva a Népszabadságra. Kósa szerint a Fidesz.hu munkatársai folyamatosan dolgoznak most is, és amikor újraindulnak, felrakják a leállás idején keletkezett információkat is. Azon is dolgoznak, hogy jobban védjék a rendszerüket a támadásoktól - tette hozzá.
Elfeledett ombudsman-jelentés
Gyászos jelentést adott ki 2008-ban és 2009-ben a március 15-i állami ünnepségekről Szabó Máté akkori ombudsman. Ezeken a biztosítást az MSZP-kormány az In-Kal Security embereire bízta, ők ellenőrizték azokat, akik be akartak lépni a Múzeum körúti állami rendezvényre. Szabó kimondta, komoly alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy a rendőrség helyett az In-Kal felügyelte a rendet. Az ombudsman szerint a gyakorlat csak akkor elfogadható, ha a szervezők olyasmiről szereznek tudomást, ami veszélyezteti a rendezvény biztonságát - a biztonság védelmében ilyenkor nincs szó a magánszférához való jog aránytalan korlátozásáról. Kimondta ugyanakkor azt is: "nagy jelentősége van azonban az alapjog-korlátozás arányosságának megítélésekor annak, hogy ezeken az állami rendezvényeken ki végzi el az ellenőrzést: rendőr vagy egy a biztosítással megbízott személy- és vagyonőr". A rendőr esetében ugyanis ismert, hogy intézkedései miatt kinél lehet panasszal élni, míg a vagyonőrök esetében bonyolultabb a helyzet.
A 2009 márciusában, a kritika után a Fidesz nevében Balog Zoltán, aki akkor a parlament emberi jogi bizottságának elnöke volt levelet írt Bencze József akkori rendőrfőkapitánynak (ez a Fidesz.hu-n is megtalálható volt, ám a honlap hetek óta elérhetetlen). Ebben Balog azt kérte számon a főrendőrön, hogy a hatóságok, miért nem voltak képesek biztosítani a Nemzeti Múzeumhoz való bejutást, mivel rendőrök helyett a biztonsági cég emberei vizsgálták át az érkezőket. "Egyetért-e velem Tábornok Úr abban, hogy a fenti őrző-védő vállalkozások munkavállalói önkényesen korlátozták a gyülekezési szabadságukkal élni kívánó polgárokat alkotmányos alapjoguk gyakorlásában, és ezáltal bűncselekmény gyanúja is felmerülhet eljárásukkal kapcsolatban?" - tette fel a kérdést Balog. Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy a tárcavezető a vasárnapi események tükrében tartja-e magát korábbi véleményéhez, vagy a Fidesz őrző-védői már korlátozhatják a gyülekezési szabadságot. Válasz lapzártánkig nem érkezett.
Nem sokkal később, 2009. március 24-én a parlamentben az emberi jogi bizottság ülésén is téma volt az MSZP-s biztonsági szolgálatok ügye, ahol a fideszes Ékes Ilona azt a kérdést tette fel, hogy, "az őrző-védő cégnek van-e arra jogosítványa, hogy embereket motozzanak meg és megmondják, bemehetnek-e egy ünnepségre vagy nem" A képviselő a szocialistáknak azt üzente, "jó lenne, ha már egy kicsit megpróbálnánk nem mindig különbséget tenni állampolgár és állampolgár között. Azt gondolom, hogy az emberi jogok mindenkit megilletnek attól függetlenül, hogy ellenzéki vagy kormánypárti". Egy évvel később szintén egy bizottsági ülésen a fideszes Wittner Mária egyenesen nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte, hogy a magáncég emberei ellenőrizték a beléptetést.