A Bem szobor az első állomás
A Petőfi-szobornál elénekelték a Kossuth-nótát. Sinkovics Imre elszavalta a Talpra magyart és felolvasta a tanuló ifjúság követeléseit, néhány perccel később Veres Péter az írószövetség kiáltványát ismertette.
Ezután a közben többtízezresre gyarapodott menet a Bem szoborhoz vonult, s a tábornok szobra körül csakhamar hatalmas tömeg hallgatta végig az írók kiáltványát és énekelte el együtt a Himnuszt és a Szózatot.
Körös-körül minden épületre kitűzték a nemzeti zászlót, közte a Bem József laktanyára is. Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas színművész a Szózatot szavalta, a Lengyel Írószövetség küldötte köszöntötte a demokratikus jogokért harcoló magyar dolgozókat, Déry Tibor író arra kérte a tömeget, vonuljon zárt rendben, fegyelmezetten a parlament elé.
A parlament előtt
Mire a tömeg ideért, már százezernél nagyobbra nőtt. A tömeggyűlést azonban nem lehetett megkezdeni hangerősítő berendezés hiányában és a később megérkező rendőrségi hangerősítő kocsi sem vált be. A tömeg türelmesen várt annak az ígéretnek teljesítésére, hogy a Belügyminisztérium hangerősítőket szerel fel a téren és akkor megkezdődnek a beszédek. Időközben a Himnusz, a Szózat, a Talpra magyar hangzott el és a tömeg fegyelmezett tüntetését csak néhány helyen zavarták meg rosszízű bekiabálások.
Eközben Gerő Emő lemondását követelte a gyűlés sok tízezer részvevője, új kormány megalakítását sürgette Nagy Imrével az élén. A tömeg egyre gyarapodott, egészen addig, amíg már a besötétedéskor a parlament lépcsősorán megjelent Nagy Imre elvtárs.
Csepelen, a csőgyári fiatalok ankéton beszélték meg kedd délután az egyetemisták felhívását. Lényegében egyetértettek az egyetemisták követeléseivel és abban állapodtak meg, hogy felveszik velük a kapcsolatot, közösen akarnak küzdeni a szocialista demokratizmusért.
Az esti órákban, a parlament előtt összegyűlt egyetemisták és hozzájuk csatlakozott dolgozó tömegek kívánságára, megjelent Nagy Imre. Az egybegyűltekhez rövid beszédet intézett.
A késő esti órákban a tüntető tömeg — több tízezer ember — ledöntötte a Városliget peremén álló Sztálin szobrot.
Az esti tüntetés sajnálatos következményeként a Rádió épülete körül és másutt is lövöldözésre került sor, amelynek sajnos több halott és sebesült áldozata van.
Népszava 1956. október 24.
