A Fülöp-szigetek idén június végén hivatalba lépett új elnöke egy pekingi üzleti fórumon kijelentette: Manila „szakít” Washingtonnal, a katonai és a gazdasági együttműködést egyaránt megszakítja. Duterte többszáz fős delegációval érkezett Pekingbe, ahol katonai tiszteletadással fogadták. Hszi Csin-ping kínai államfővel "új korszakot" hírdettek a kétoldalú kapcsolatokban, s a látogatás során számos egyezményt, köztük 13,5 milliárd dolláros kereskedelmi megállapodást írtak alá. A fülöp-szigeteki elnök kilátásba helyezte, hogy Oroszországba is ellátogat, s valamiféle Peking-Moszkva-Manila-tengely lebeg a szeme előtt. Ramon Lopez, a Fülöp-szigetek kereskedelmi minisztere ugyanakkor a teljes szakítást cáfolva a CNN-nek azt mondta, Manila fenntartja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat az Egyesült Államokkal.
Duterte látványos pálfordulása annál is furcsább, mivel a Fülöp-szigetek és Kína kapcsolata az előző államfő, Benigno Aquino hivatali idejében kifejezetten feszült volt, a dél-kínai tengeri szigeteket érintő területi viták miatt. Duterte elődje a hágai Állandó Választottbírósághoz (PCA) fordult, amely idén júliusban hozta meg ítéletét, megalapozatlannak ítélve Kína területi igényeit a Dél-kínai tenger térségében. Peking nem volt hajlandó elismerni a nemzetközi bíróság illetékességét, nem fogadta el az ítéletet sem. Manilában viszont üdvözölték a döntést, Duterte azóta szőnyeg alá söpörte a problémát, Pekingben arról egyeztek meg, hogy közös bizottság tekinti át a kérdést.
Washington és Manila viszonya már szeptemberben mélypontra süllyedt, amikor az új fülöp-szigeteki elnök trágár kijelentést tett Barack Obamára – kurafinak nevezte –, s emiatt Washington lemondta az amerikai elnöknek a laoszi ASEAN-csúcs margóján tervezett találkozóját Dutertével. A Fülöp-szigetek elnöke ugyan bocsánatot kért a káromkodásért, de a megbeszélés elmaradt. Duterte nehezményezte, hogy Egyesült Államok és a nemzetközi közösség is bírálta Manilát a kíméletlen drogháború megindítása miatt, az államfő szabad kezet adott a rendőrségnek, hogy a kábítószercsempészek és droghasználók ellen kemény kézzel lépjen fel. Az elnök hivatalba lépése óta több mint háromezer ember esett áldozatul a drogellenes offenzívában.
Az Ázsia felé fordulást meghirdető Obama-kormányzat számára biztos pontnak számított az 1898-ban, a spanyol-amerikai háború után Spanyolországtól az Egyesült Államok fennhatósága alá került egykori gyarmat, amely 1946-ban nyerte el függetlenségét. Subic Bayt, az egyik legnagyobb térségbeli amerikai haditengerészeti bázist ugyan 1991-ben bezárták, de jelenleg is állomásoznak – kis létszámú – amerikai egységek a távol-keleti szigetország déli részén, ahol a Fülöp-szigetek hadsereg évek óta harcot folytat a muzulmán lázadókkal. Igaz, Duterte még szeptemberben felszólította a Pentagont, hogy hívja haza a kiképzőkből és tanácsadókból álló kontingenst, arra hivatkozva, hogy a muszlim szeparatisták elrabolhatják az amerikai katonákat.
Washingtonban a Reuters értesülése szerint az előző hónapokban belső viták folytak, hogy mennyire élesen bírálják Dutertét az emberi jogok megsértése miatt. John Kirbi amerikai külügyi szóvivő Duterte kijelentését kommentálva „megmagyarázhatatlannak” nevezte Manila fordulatát, s közölte, magyarázatot kérnek majd az államfőtől. Az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek közötti kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 18 milliárd dollárt, s amerikai cégek több mint 4,7 milliárd dollárt fektettek be a szigetországban. Több mint 2,6 millió fülöp-szigeteki él az Egyesült Államokban, mintegy 17,6 milliárd dollárt utalnak haza az ott dolgozók, ez a külföldön munkát vállalók hazautalásainak mintegy harmada. A washingtoni kongresszusban már felmerült a Fülöp-szigetekre irányuló segélyek felülvizsgálatának lehetősége.