Az idei már a harmadik év, amikor az államháztartási hiány jobb lesz a vártnál – mondta Baksay Gergely, az MNB költségvetési és versenyképességi elemzésekért felelős igazgatója a Költségvetési Tanács (KT) és a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtöki konferenciáján, ahol a KT számára készített háttértanulmányokat mutatták be a résztvevőknek. A 2016-os évre 1,4-1,5 százalékos GDP arányos államháztartási deficitet prognosztizál a jegybank, jövőre pedig 2,4 százalék alattit. Az idei kedvező számok egyik oka, hogy az uniós forrásokból finanszírozott állami beruházások nagy mértékben elmaradnak a tervezettől. A szakember ugyanakkor bejelentette, hogy szeptemberben ismét érkeznek a brüsszeli pénzek, de az utófinanszírozás miatt a kifizetések fellendülése még érzékelhető.
Meglepő volt ugyanakkor Baksay Gergelynek az a bejelentése, hogy az állami földek eladásából eddig egyetlen forint sem folyt be, mivel a napokban Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság elnöke a "Földet a gazdáknak" program mérlegét megvonva arról beszélt, hogy 270 milliárd forintot már befizettek. (Mint az közismert az állami termőföldek eladásából befolyt összeget - ígérete szerint - a kormány az államadósság csökkentésére kívánja fordítani.)
Az államadósság csökkentésének üteme - mint az az MNB és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) prognózisából kiderül, a tavalyi - korrigált - 74,7 százalékos, GDP arányos értékről a következő években átlagosan 1-1 százalékponttal fog csökkenni. Viszont így a Masstricht-i kritériumban előírt 60 százalékot csak 2026-2027-re, míg a magyar Alaptörvényben lefektetett 50 százalékos mértéket csak 2050-ben tudjuk elérni. Csekély vigasz az, mint erre más előadók felhívták a figyelmet, hogy növekszik azoknak az uniós tagállamoknak a száma, amelyeknél évről évre magasabb államadóssággal kell számolniuk, több országban már most meghaladta a 100 százalékos mértéket. Ez számunkra sem közömbös, hiszen mindez az Európai Unió elhúzódó gazdasági válságának a jele. Robbanástól ugyan nem tartottak az előadók, de azt nem zárták ki, hogy esetleg más tagállamok is elhagyják az Európai Uniót, mert elégedetlenek a reformra szoruló közös költségvetéssel.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nemzeti bank más megközelítést alkalmaz a monetáris politikában, mint más központi bankok - erről Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója beszélt ugyancsak tegnap az Európai Lakás-takarékpénztárak Egyesületének budapesti kongresszusán. Ennek lényege - mint az az ügyvezető igazgató szavaiból kiderült -, hogy az MNB - a többi jegybanktól eltérően - a gazdaság növekedését is szeretné támogatni. Ennek érdekében olyan, nem konvencionális eszközöket is bevetett, mint például a növekedési és az önfinanszírozási program, valamint a lakossági devizahitelek megszüntetése. A gazdasági növekedés kiemelt szerepének hangsúlyozása az MNB részéről azért is elgondolkodtató, mert Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen egy hete úgy fogalmazott, hogy "az emberi történelem (...) azt mutatja, hogy a gazdasági növekedést a jobb receptek idézik elő, nemcsak az, ha egyre többet főzünk." A jegybanki vezető szakember és a miniszter (vagyis a kormány) eltérő jövőképe a két intézmény egymástól alapjaiban különböző gazdaságpolitikai elképzeléseit tükrözi. Az más kérdés, hogy a kormányfő nem biztos, hogy a minisztere által felvázolt elképzelések odaadó híve.
A Közgazdasági Társaság konferenciáján egyébként Pulai Gyula, az ÁSZ főigazgatója arról beszélt, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési lehetőségei 2,5 százalékosak. Amiből szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy az nem elegendő az uniós átlaghoz való felzárkózáshoz.
