A kormány csaknem 7,5 milliárd forintot különített el a Sorsok Házára, amely most üresen áll. Még az is kérdés, hogy a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrejött épületegyüttes állagmegőrzése jelenleg kinek a feladata és pontosan mennyibe kerül. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban egy Kormányinfóján bejelentette: ameddig az emlékhely szakmai munkájának irányítására felkért Schmidt Mária, a Terror háza főigazgatója nem jut konszenzusra a zsidó szervezetekkel a Sorsok Háza projekt pontos koncepcióját illetően, addig az emlékközpontot nem adják át. A zsidó szervezetek akkor rögtön jelezték, hogy nem állnak kapcsolatban a főigazgatóval, azaz nem folynak a háttérben semmilyen tárgyalások.
Több hónapos csend után megpróbáltunk utánajárni, hol tart a történet. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke lapunk megkeresésére röviden közölte: „nem tudok előrelépésről, nem volt semmi érdemi egyeztetési folyamat.” Lázár tárcájának is elküldtük a kérdéseinket, válaszlevelükben a Miniszterelnökség megismételte hosszú ideje ismételt álláspontját: „a múzeum megnyitására csak a zsidó szervezetek közötti mind szélesebb konszenzus kialakítás után van lehetőség.” Természetesen az emlékhely szakmai munkájának irányítására felkért Schmidt Mária véleményére is kíváncsiak lettünk volna. A Terror Háza főigazgatója, azonban egyelőre nem válaszolt a levelünkre.
A Sorsok Háza projekt – mostani állapotában – úgy tűnik, hogy teljesen megrekedt. A budapesti Józsefvárosi pályaudvar helyén 2013 őszén indult beruházás (korábbi nevén: Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ) eredetileg Szita Szabolcsnak, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely (HDKE) igazgatójának ötlete volt, ám a projektet végül a Terror Háza Múzeum főigazgatójának irányításával kezdték meg. Schmidt Mária 2013 novemberében arról beszélt, bízik abban, hogy az intézmény el fog készülni a rendelkezésre álló rövid idő alatt. Mint mondta: „gondolni sem akarunk arra, hogy ez esetleg nem sikerül”.
Nem sikerült. A Sorsok Háza megnyitását eredetileg a holokauszt-emlékévben, 2014 április közepére tervezte a kormány, az építkezésre 7,5 milliárdot el is különítettek. Az összeg nem tartalmazta azt a másfél milliárd forintot, amelyet - Schmidt számításai szerint - múzeumtechnológiára és az üzemeltetés induló költségeire kellene fordítani. Az épületkomplexum egyéves csúszással, de tavaly tavaszra elvileg elkészült: a műszaki átadás azonban azóta sem történt meg. Schmidt személyét és elképzeléseit egyébként történészek, hazai és külföldi zsidó szervezetek rendkívül hevesen támadták.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára még februárban - szembemenve a fideszes történelemszemlélettel, ami az Alaptörvényünkből is kiolvasható - arról beszélt, hogy a deportálások az akkori magyar hatóságok közreműködésével valósultak meg, „ennélfogva a magyar állam felelős volt 500 ezer magyar zsidó honfitársunk haláláért”. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a kormány egyebek mellett a Terror Háza körüli kritikák miatt döntött a zsidó áldozatokra emlékező budapesti Sorsok Háza létrehozása mellett, amely ugyan már felépült, de csak akkor nyithatja meg kapuit, ha a magyar zsidó közösség és a nemzetközi szakértők egyetértésükről biztosítják a kormányt a „belső tartalmat” illetően.
A kérdés így már csak az, hogy a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozásával megbízott Schmidt és a zsidó szervezetek – a kormány, jelesül Lázár János miniszter elvárásainak megfelelően – mikor tudnak megegyezni a tartalmi kérdésekről.