A szakmai és a mezei közvélemény 21 hónappal ezelőtt kapta ajándékba a Fidesz frakciótól a szuperkórház kifejezést és az álmot, hogy sok év után megkezdődhet a budapesti ellátás korszerűsítése is. Azóta tart a vita, állítólagos és valódi egyeztetések zajlanak a háttérben, mégsem tisztul, csak bonyolódik a képlet, hogy mi valósul meg az ötletekből. Most épp azon tanakodnak, a Semmelweis Egyetem fejlesztési terveihez illeszkedve ki lehet-e csemegézni a legjobb intézményeket, s azokból egyetemi kórházat csinálni – ahogyan azt vidéken is meg akarják tenni. Az erről szóló törvényjavaslat a felsőoktatási törvény módosításaként fekszik a parlamenti képviselők asztalán, hátba döfve minden eddigi budapesti fejlesztési tervet.
Hetente jöttek elő új, s még újabb ötletek a dél-budai szuperkórház helyszínére, már egészen az egykori középkori vesztőhelyig, a Dobogónak nevezett teljesen lakatlan területig űzte magát a kabinet. Mivégre ez az időhúzás? Még nem tudja a kormány, mennyire büntesse a „rémes” fővárosiakat, akik már megint leszerepeltek? Akik október 2-án tüntetőleg otthon maradtak, cserbenhagyták jóságos kormánypárti polgármestereiket, s megüzenték Orbán Viktor kormányának, hogy ők a kevéssé félrevezethető, megfélemlíthető fajtából vannak, na és ráadásul időnként tüntetgetnek is egy rendeset. Lehet úgy 18 hónapunk a következő választásig, amikor ezek a dacoskodó budapestiek megint bizonyíthatnak. Ha megtanulják a leckét, és helyesen voksolnak, lesz majd nekik szuperkórház, meg hármas metró is, de ha nem, hát nem. Addig azonban néhány terv megszellőztetésével, pár valóságosnak látszó részletnek a kormányzati médiában történő felvillantásával azt a látszatot lehet kelteni, hogy az ország vezetői valóban foglalkoznak az életveszélyes egészségügy megújításával.
Csakhogy már túljutott a kabaré határán is ez a szuper(kórházi) produkció, amelynek első felvonása még tavaly februárban kezdődött.
2015. február 5.: Új budapesti kórház építését javasolja a Fidesz-KDNP - közölte a Fidesz frakcióvezetője a kormánypárti képviselőcsoport mezőkövesdi kihelyezett ülése szünetében. Rogán Antal szerint a budapesti képviselőik javaslatára döntöttek egy új, nagy fővárosi kórház szükségességéről.
2015. március. 5.: Kormányzati körökben felvetődött, hogy a Déli pályaudvar helyére épülhetne a fővárosi szuperkórház, de a tervet sem a MÁV, sem a főváros vezetői nem támogatták.
2015. március: Egész hónapban tartott a nyilvános találgatás az új kórház lehetséges helyszínéről. A Déli pályaudvar mellett szóba került a Nagyvárad tér, a Megyeri híd környéke, a Kelenföldi pályaudvar melletti üres telek, a Kútvölgyi bővítése és a Sportkórház felújítása és megjelent a listán és sokáig tartotta magát az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) felújításának és bővítésének javaslata is. Ez utóbbi mellett érvelt egy ideig a főpolgármester is, szakértők azonban a mentők számára megközelíthetetlennek ítélték a hűvösvölgyi területet.
2015. április 2.: Elterjedt a hír, hogy a fővárosi kórházrendszer átalakításának nagy vesztese a bezárásra ítélt budai Szent János Kórház lehet, az új szuperkórház pedig Kelenföldön épülhetne meg. Budapesten négy központi kórház köré rendeznék a kisebb intézményeket: Budán a Szent Imre Kórház, Észak-Pesten a Honvédkórház, Keleten a Péterfy és a Bajcsy-Zsilinszky kórházegyüttes, Dél-Pesten pedig az egyesített Szent István és Szent László Kórház szerepelt vezető intézményként, míg a Semmelweis Orvostudományi Egyetemet és az országos intézményeket külön kezelték volna.
2015. április 10.: Lázár János a kormányinfón kijelentette: a kormányfő azt várja főpolgármestertől és a fővárosi Fidesz-frakciótól, kérdezzék meg a budapestieket, mit gondolnak a mai egészségügyi ellátásról, szerintük hol kellene fejleszteni. Ezután éles vita alakult ki a két vezető között, kinek kellene megszervezni egy ilyen népszavazást. Amikor a főpolgármester közölte, hogy az fizet, aki rendel, a kormánynak már nem volt fontos a népszavazás kiírása.
2015. május 26.: A XII. és a II. kerület polgármestereinek támogatásával civil aláírásgyűjtés kezdődött a Szent János Kórház megmaradásáért és fejlesztéséért. A kérést augusztusban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is aláírta.
2015. november 5.: Az új budapesti kórház tervezésére a kormány egymilliárd forintot különített el a 2016. évi költségvetésben. A helyszín találgatása tovább folytatódott.
2015. november. 14.: Kiderült, hogy Cserháti Péter személyében miniszteri biztos felügyelheti majd az új budapesti szuperkórház építését, de a kiszemelt vezető csak januárban kezdi meg a munkát, mert addig rehabilitációs szakellátás fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként dolgozik.
2015. december 8.: Miután a Népszabadság megírta, emberhez méltatlan körülmények között kezelik a betegeket a Szent János Kórház pszichiátriai rehabilitációs osztályán, a lap információira alapozva az terjedt el, hogy az intézmény korábban készült felújítási terveinek felhasználásával mégis a János és a Kútvölgyi összeépítésével jöhet létre az új szuperkórház.
2015. december 22.: Márciusban dőlhet el, hogy hol lesz az új fővárosi szuperkórház – erősítette meg a Népszava érdeklődésére Csepreghy Nándor. A korábban esélyes Sportkórház fejlesztése lekerült a napirendről, miután a kormány arról döntött, hogy a Testnevelési Egyetem a szomszédos kórház területén terjeszkedhet.
2016. február 16.: Január elején Cserháti Péter miniszteri biztos állítólag megkezdte az egyeztetéseket 13 budapesti kórház vezetőivel, később azonban kiderült, olyan meghatározó intézményekbe mégsem jutott el, mint a Péterfy Sándor utcai Kórház, aminek tavasszal aztán halálhírét is költötték.
2016 április 13.: Cserháti Péter bejelentette, március 31-én letették a kormány asztalára az új fővárosi „szuperkórház” terveit. Számításaik szerint a zöldmezős beruházásként megvalósuló kórház legalább 200 milliárd forintba kerülne és nem oldaná meg az ellátás valamennyi problémáját. Helyette azt javasolják, hogy három kórházi centrumot és ezekhez kapcsolódó további 5-6 alcentrumot fejlesszenek meglévő intézményekben, ugyanekkora összegben. Az első központ a Szent János Kórház, a Semmelweis Egyetem (SE) Kútvölgyi úti Klinikája és a Városmajor utcai Szív- és Érsebészeti Klinika szakmai bázisán jönne létre az első két intézmény összekötésével és új sürgősségi központ építésével. Az Egyesített Szent István–Szent László kórház területén is új tömb épülne, és ide csatlakozna az SE Korányi projektjének befejezése is. Harmadik helyszínként a Honvéd Kórháznál is új épületet húznának fel, a régi MÁV kórházból ide vinnék át a betegeket.
2016. április 27.: Nem épül új kórház Budapesten, de több helyen is fejlesztések lesznek – állította határozottan az egészségügyi államtitkár. Balog Zoltán miniszter szerint hamarosan megszülethet a kormánydöntés a fővárosi egészségügyi fejlesztésekről, de még nem dőlt el, hogy egy nagy új kórházat építenek-e vagy három-négy súlyponti intézmény kapacitását bővítik.
2016. május 3.: Nem presztízsberuházásra, hanem a lakosság igényeinek kielégítésére van szükség – így fogalmazott a fővárosi egészségügy átalakítására vonatkozó tervekkel kapcsolatban az egészségügyi államtitkár egy konferencián.
2016. június 3.: Egy budapesti szuperkórház helyett három nagy centrumot nyitna Budapesten a kormány a Népszabadság birtokába került javaslat szerint. A 335 milliárdos programból 200 milliárdot költenének erre a célra. A terv szerint közben két nagy kórházban – a Szent Jánosban és a Péterfyben – megszűnne az aktív ellátás.
2016. június 7.: A bezárásra ítélt Péterfy kórház főigazgatója a sajtóból tudta meg a kormány pénteki döntését.
2016. június 9.: A kancelláriaminiszter bejelentette: Budapesten négy egészségügyi centrum lesz, a Honvéd kórház, a Szent István és Szent László kórház, a Kelenföldi szuperkórház, és Észak-Budára is szuperkórház épül. Fejleszteni fogják a Kútvölgyi kórházat is, mert a Szent János kórházból nem lesz szuperkórház - tette hozzá a miniszter. A Kútvölgyiben lesz sportcélú ellátás.
2016. július 4.: Megjelent az Egészséges Budapest Program előkészítéséről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben. Eszerint az észak-pesti centrum a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, a dél-pesti az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet bázisán, a dél-budai centrum Kelenföldön, az észak-budai pedig "az észak-budai területeket érintő közlekedésfejlesztési beruházásokkal összefüggésben" jönne létre. A kormány a fejlesztések koncepcióját és a megvalósítás előkészítését 2017. március 31-éig várja.
2016. augusztus 30.: Először vetődött fel, hogy a városon kívüli helyszínen is megépülhet zöldmezős beruházással a tervezett észak-budai nagy kórház.
2016. október 10.: Az új budapesti szuperkórház mindenképp Kelenföldön épülne meg, de hogy pontosan hol, az még kérdés – nyilatkozta Balog Zoltán humánminiszter az Indexnek.
2016. október 14.: A fővárosi egészségügyi fejlesztések miniszteri biztosa szerint az észak és dél-pesti centrumokon már helyrajzi szám-szinten dolgoznak, a dél-budai esetében a helyszín kiválasztása napjainkban aktuális, az észak-budai központ azonban legfeljebb a közlekedés fejlesztés után valósulhat meg – ha egyáltalán kell róla gondolkodni.
2016. október 17.: Kiderült, a két pesti és a két budai szuperkórház mellett a Semmelweis Egyetem (SE) is kiemelt szerepet kapna a jövőben a fővárosban, ha létrejön az egyetemi kórházi kategória, több közkórház is egyetemi fenntartásába kerülhet, szóba került a Rókus-, a Merényi-, sőt akár a Szent János-kórház egy része is.
2016. október 18.: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kossuth rádióban jelentette be, biztos, hogy az M1-es és az M7-es autópálya melletti újbudai lakatlan területen épül az új budai szuperkórház.
2016. október 18.: Tarlós István úgy nyilatkozott, vele senki nem egyeztetett a helyszínről.
2016. október 18.: Lázár János kis cinikus mosollyal a szája szélén a kormányinfón biztosra mondta, az M1-M7-es autópálya közelében lesz az új budapesti szuperkórház, két telek közül fognak választani. Az új kórház busszal biztosan megközelíthető lesz, de felvetődik a kötött pályás kapcsolat kiépítésének lehetősége is – tette hozzá a kancelláriaminiszter.
2016 október 19.: A Népszava érdeklődésére a térséget ismerő városfejlesztési és környezetvédelmi szakemberek megdöbbenésüknek adtak hangot, mondván: ennél alkalmatlanabb területet egy új hatalmas kórház megépítésére keresve sem találhatott volna a kabinet.
A nagyjából 30 hektáros Dobogó területéből az építkezés 5-10 hektárnyi földet igényelne, de senki nem tudja ma még, a térségen belül hol akarna építkezni a kormány. A földből legalább tíz hektár önkormányzati tulajdonban van, de a többi magántulajdonosoké, nem tudni tehát, kivel kellene egyezkedni a tervezés megindításához.
A terület fejlesztéséhez azért nem kezdett hozzá korábban Újbuda önkormányzata sem, mert az infrastruktúra és közúti közlekedés fejlesztése rettenetesen sokba kerülne, ráadásul úgy, hogy előtte a különböző környezetvédelmi hatóságoknak meg kellene egyezni a beépíthető területek elhelyezkedésében is.
A térség természeti kincse a keserűvíz források rendszere, amelyeket védetté nyilvánítottak. Korábban a kerületi önkormányzat próbálta szakértői vélemény alapján meghatározni, meddig terjed a források védőterülete, de nem kaptak egyértelmű válaszokat, így elakadt a terület szabályozási tervének kidolgozása. Az azonban biztos, mielőtt bárki bármit építene ezen a földön, előtte egyértelmű szakvéleménnyel kell rendelkeznie, hogy a munkák nem zavarják meg az értékes védőhatárt.
Egyre többen emlegetik a hírrel kapcsolatban az ingatlanüzlet lehetőségét, ami egyrészt azt jelenti, hogy az építkezéshez viszonylag közel található ingatlanok ára hamarosan felszökhet (maga a terület lakatlan), de felvetődött, hogy valami nagyobb ingatlancsere első lépéseinek vagyunk a tanúi. Ingatlanszakértők lapunknak úgy nyilatkoztak, a tágabb térség legértékesebb telkén most a Szent János Kórház pavilonjai állnak. Ha ezek az új kórházba költözhetnének, a felszabaduló helyszín vagyonokat érne.
2016. október 20. és 2017-2018: A sok kapkodó ötlet után ez a legutóbb a köztudatba bedobott zöldmezős beruházás lehet a következő gumicsont, amit a Fidesz a nép közé vetett. Amíg ezen rágódik az egészségügyi szakma, a politikusok és a sajtó, talán kevesebben kérdezik meg, hová menjen a mentő az élet-halál között lebegő beteggel.