Izrael már a csütörtöki döntés után felfüggesztette kapcsolatát az UNESCO-val, amelynek finanszírozásából 2011-ben kiszállt, amikor az teljes jogú tagként fogadta soraiba az ENSZ által el nem ismert Palesztinát.
A mostani döntés elítéli Izraelt, amely az előterjesztő országok (Algéria, Egyiptom, Libanon, Marokkó, Omán, Katar és Szudán) szerint akadályozza a muzulmánokat a Kelet-Jeruzsálemben található szent helyek látogatásában, ugyanakkor kifogásolja a kelet-jeruzsálemi régészeti feltárásokat is.
Az európai országok nem szavazták meg a döntést, Mexikó pedig visszavonta korábbi álláspontját, így volt remény arra, hogy más ország is változtasson voksán. Az Izrael által hevesen bírált dokumentum ugyanis kétségbe vonja a zsidóságnak a jeruzsálemi szent helyekhez fűződő történelmi kapcsolatát, a Siratófalat, a zsidóság legszentebb helyét csak arab nevén említi, akárcsak a Templomhegyet.
Hivatalos indoklás szerint a határozat célja a palesztin kulturális örökség védelme, csakhogy teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a jeruzsálemi óváros szent helyei mindhárom monoteista vallás szent helyei. Ban Ki Mun ENSZ főtitkár is bírálta az UNESCO-döntést, mert mint közleményében fogalmazott, „Az Al Aksza mecset és a Haram al-Sarif (a nemes szentély), a muszlimok szentként tisztelt helye egyben a Har HaBait (a Templomhegy), amelynek nyugati fala a zsidóság legszentebb helye, alig néhány lépésnyire a Szent Sír Templomtól és az Olajfák hegyétől, amelyeket a keresztények tartanak szentnek”. „Bármilyen próbálkozás, amely elvitatja e helyek közös értékét a három vallás számára a béke érdekei ellen való és csak az erőszakot és a radikalizmust erősíti” – áll a főtitkári nyilatkozatban.