Egyelőre csak fékeződött a hazai építőipar teljesítményének zuhanása. Augusztusban az építőipari termelés 9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest, ami ebben az évben a legkisebb visszaesés, és mérsékeltebb az előző havi 17,6 százaléknál. Az előző hónaphoz képest az építőipar termelése augusztusban 4,6 százalékkal nőtt, miután júliusban még 3,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az építőipar gyenge szereplésének elsődleges oka az uniós források elapadása, az infrastrukturális beruházások kifutása volt.
Összességében 22 százalékkal kisebb az építőipar teljesítménye idén az első nyolc hónapban, mint az előző év hasonló időszakában volt és 2016-ban 15-16 százalékos vissza esésre számítunk - nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetésgének (ÉVOSZ) elnöke. Tavaly az év végéhez közeledve hónapról hónapra csökkent az ágazat teljesítménye, idén az első félévben valamennyi alágazatban folytatódott a süllyedés. A második félévben az ipari csarnokok, oktatási, egészségügyi intézmények építése, felújítása és a lakás építés szegmensben megállt a visszaesés és a várakozásoknak megfelelően javulni kezdtek a termelési adatok.
A 2014-20-as uniós pénzügyi ciklusban továbbra is meghatározók maradnak az európai közösségi források. A 7 éves időszak alatt nagyjából 5800 milliárd forint kapcsolódhat építési beruházásokhoz - említette Koji László. Eddig mindössze 1600 milliárdot sikerült lekötni. A szakmunkáshiányt elsősorban azzal lehet mérsékelni, ha a jelenlegi 150-200 ezer forintos nettó béreket 250-300 ezerre tornáznák fel a munkaadók - tette hozzá.
Jelentősen javítaná uniós pénzek felhasználását a régiós vízügyi beruházási csomag, azonban ezek pályáztatása sem tetszik Brüsszelnek. A múlt héten tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben hatból négy magyar régió vízügyi keretközbeszerzésének nyerteseit, azaz 280 milliárd forintnyi munkának már megvannak a befutói - írta az Átlátszó. A nyertesek közt mások mellett feltűnt a miniszterelnök közeli barátjának, a felcsúti polgármesternek, Mészáros Lőrincnek is cége, a Mészáros és Mészáros Kft.
A fennmaradó két térség 70-70 milliárdos keret közbeszerzéseinek nyerteseit is rövidesen kihirdetik. Közben a Portfolio megbízható brüsszeli információi szerint az Európai Bizottságnak (EB) egyáltalán nem tetszik az uniós pályázatok ilyenfajta meghirdetése és erről levelet is írt a magyar hatóságoknak, amelyek ugyan védik a kiépített szisztémát, de egyelőre megmerevedtek a frontok.
Ha mégsem megy át a magyar uniós közbeszerzési pályázati rendszer a rostán, akkor végül a regionális vízügyi beruházások és a rájuk rakódó 20-40 százalékos "alkotmányos" költségeket is a magyar adófizetőknek kell állniuk - jelezte lapunknak Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, a korrupció ellen rendszeresen fellépő szakpolitikus. Ma már a Fidesz taktikája az, hogy nem cáfolják azokat az ügyeket, amelyeket az ellenzéki képviselők feltárnak, sőt, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismeri, hogy maga a rendszer lehetőséget nyújt a korrupcióra, de azért is a szocialisták a felelősek. Azt ígérte korábban, majd minden más lesz. Valóban minden más lett, de sokkal rosszabb - tette hozzá Hadházy Ákos. Az előző pénzügyi ciklusban is tudták az érintett cégek, hogy végül ők nyerik az uniós pályázatot, de most már hivatalossá tették ezt a kiválasztási módszert. A Nemzeti Rugalmassági Tervben ugyanis eleve közlik, melyik céggel lehet a projekt beruházását elvégeztetni. A közbeszerzésekre pedig csak látszat miatt van szükség - tette hozzá.