A nemzetközi gyermekvédő szervezet felhívta a figyelmet, hogy azok a gyerekek, akiket ilyen fiatalon házasságba kényszerítenek, nem járhatnak iskolába, nem élhetik meg gyerekkorukat, de korán teherbe esnek, nagyobb eséllyel válnak családon belüli erőszak - bántalmazás, nemi erőszak - áldozatává, és a nemi betegségek kockázatának is ki vannak téve. A korai gyermekszülés pedig a maradandó sérülések kockázatát is növelik.
A jelentésben egy indexet is összeállítottak a világ országairól azt osztályozva, hogy mennyire nehéz ott egy lánygyermek élete. A figyelembe vett tényezők között szerepelt egyebek mellett az oktatási lehetőségek, az anyai halálozás, a korai terhesség, gyermekházasság, de a nők parlamenti jelenlétének aránya is.
A lista élén Svédország, Finnország, Norvégia, Hollandia és Belgium végzett, a legrosszabb helyezést Niger, Csád, a Közép-afrikai Köztársaság, Mali és Szomália szerezte. Magyarország a 41. helyre került, a mutatókat hazánkban leginkább a parlamenti képviselők nemi összetétele húzta le, valamint az iskolai lemorzsolódás aránya (de az anyai halálozás és a korai terhesség mutatói sem a legjobbak). A magyarnál jobb helyezést ért el Lengyelország, Görögország, de még Kazahsztán és Mongólia is.
Az indexből jól látszik, hogy azok a gyerekek, akik valamilyen konfliktus sújtotta országban élnek, nagyobb eséllyel mennek férjhez fiatalon. A családok viszont épp azért erőltetik a korai házasságot, hogy lánygyermekeiket megóvják a szegénységtől, a szexuális kizsákmányolástól - mutatott rá a jelentés.
A gyermekházasságok aránya aggasztóan növekszik, az UNICEF szerint a jelenlegi 700 millióról 950 millióra nőhet a gyermekházasságok száma 2030-ig.
