Hétfőn hajnalban elindultak az iraki tankok az Iszlám Állam legnagyobb fellegvára, Moszul ellen. A kormányhadsereggel vállvetve harcol a kurd Pesmerga, azaz az iraki Kurdisztán hadserege, illetve a síita milíciák, valamint kisebb szövetségesek. Az amerikai vezetésű katonai koalíció légi támogatást nyújt az ostromhoz.
A számok alapján úgy tűnhet, hogy egyszerű a helyzet, hiszen egy légitámogatással bíró, 25 ezres haderő áll szemben 4-8 ezer dzsihadistával. De nem így van, Moszul visszavétele az egyik legnehezebb feladat, amivel szembesül a terrorellenes koalíció. Minden becslés, és az eddigi harcok tapasztalatai szerint több hónapos harcra lehet számítani. Az ostromló erők 60 km-re vannak Moszultól, innen kezdték meg az előrenyomulást. (Híradások szerint a Pesmerga az első órákban már néhány kisebb települést ellenőrzése alá vont.)
Tervek szerint az előrenyomulás szakaszos lesz, a város tényleges visszafoglalása november-decemberre várható. Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudni, hány civil él a városban. Amikor az IS bevonult Moszulba, 2014. júniusában több mint kétmilliós volt a lakosság, mára 1,3 millió főre becsülik. Félő, hogy élő pajzsként használja a terrorcsoport a civileket, nem engedi ki a városból a harcok elől menekülőket, de azt sem tudni, hogy mennyien vannak olyanok, akik netalán harcba szállnak a szunnita terrorcsoport oldalán a síita-kurd felszabadító erőkkel szemben. Ez utóbbi nem alaptalan félelem, hiszen a terrorcsoportot 2014-es bevonulásakor ünneplő lakosok fogadták.
A kormány egyelőre felkészül a menekültáradatra, az ostrom előkészületeivel párhuzamosan (március óta) nemzetközi szervezetek segítségével egyre több menekülttábort állítottak fel az általuk felügyelt, Moszulhoz legközelebb eső területeken.
Az utóbbi időben jelentősen visszaszorult az Iszlám Állam mind Szíriában, mind Irakban, de ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy Moszul lenne az egyetlen bástyája. Tény, Irak második legnagyobb városa a terrorszervezet legértékesebb zsákmánya, szimbolikus jelentőségű, hiszen ez volt az első nagy trófea, itt lépett a nyilvánosság elé a „kalifa”, itt jelentette be a kalifátus létrehozását és innen indult a villámgyors területszerzési offenzíva. A kalifátusnak mondott megszállt területek „fővárosa” a szíriai Rakka, itt található a terrorcsoport vezérkari székhelye is.
Moszult 2014 júniusában foglalta el az IS, néhány héten belül egyfajta villámháború keretében uralma alá vonta Irak és Szíria jelentős részét. Az IS elleni, amerikai vezetésű koalíció szeptemberre állt fel, a légicsapások azóta folynak. Az eredmények pedig felemásak. Az IS előrenyomulása megállt ugyan, kulcsfontosságú területeket is veszített, de visszaszorítása rendkívül időigényesnek bizonyul.
Az Egyesült Államok vezette koalíció több mint 9600 légicsapást hajtott végre az IS ellen Irakban, mintegy 5 ezret Szíriában.
Az orosz légierő Irakban nem, csupán Szíriában harcol 2015 szeptemberétől.
Hogy mennyire bonyolult és többrétegű Moszul ostroma, hogy mennyire komoly akadály a szunnita-síita szembenállás, azt az előzetes nyilatkozatháború is igazolja.
A török kiképzők által irányított iraki szunnita csoport is részt vesz Moszul ostromában, jelentette múlt héten az Anadolu. A török állami hírügynökség szerint erről egyeztetett Törökország, az Egyesült Államok és Irak. Recep Tayyip Erdogan török elnök napok óta hangsúlyozta, hogy a török csapatokat sem lehet kizárni a Moszul felszabadítását célzó hadműveletből, de ezt határozottan visszautasította Haider al-Abadi iraki kormányfő.
A Moszul közelében lévő Basika város melletti támaszponton lévő török katonák Bagdad által nem engedélyezett jelenléte is komoly feszültséget keltett a két állam között. Ankara azt is kérte, hogy Moszul ellen ne harcolhassanak a kurd egységek és az iraki hadsereg másik támaszai, a síita milíciák, mert az a város etnikai, felekezeti arányainak az erőszakos felborítását eredményezné.
A síita-szunnita-kurd ellentétekkel láthatóan Bagdad is számol és némi engedményt is tett. Beszámolók szerint ugyanis a támadásban helyet kapott a törökök által kiképzett szunnita egység is. Hogy ez pontosan milyen erőt jelent, arról nincsenek egyelőre jelentések.
Haider al-Abadi az ostrom kezdetének bejelentésével egyidőben azt is közölte, hogy a városba majd csak a hadsereg és a rendőrség fog behatolni. Ez nyilván elsősorban a síita milíciáktól rettegő szunnita lakosságnak szóló jelzés, ugyanakkor azokat a nemzetközi szereplőket is próbálta megnyugtatni, akik attól félnek, hogy felekezeti konfliktusba torkollhat a hadművelet a szunniták és a síiták között.
-
Az IHS Markit gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni konfliktusfigyelő részlegének (IHS Conflict Monitor) adatai szerint az IS 2015-ben területeinek 14, 2016-ban további 16 százalékát veszítette el.
-
2015-ben 90 800 négyzetkilométert uralt.
-
2016. október 3-án 65 500 négyzetkilométert.
-
Az IS által megszállt területek nagyobb hányada Szíriában van.
-
Kezdetben mintegy 10 millió ember élt az IS ellenőrzése alatt, becslések szerint mára 6 millióra csökkent.
-
Az IS a világ 18 országában van már jelen olyan helyi csoportosulások által, amelyek hűségnyilatkozatot tettek a „kalifa” alakulatának. Ezek előzőleg is meglévő helyi terrorcsoportok, mint például a nigériai Boko Haram. Az IS ily módon komolyabban jelen van Afganisztánban, Pakisztánban, Nigériában, Maliban, Egyiptomban, Szomáliában, Bangladesben, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken.
-
Az ENSZ szerint 2014 januárja óta Irakban 23600 személy vesztette életét terrorcselekményekben és 3 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.
-
A terrorcsoporttól eddig visszafoglalt városok mindegyike romhalmazzá lett a több hónapos harcok következtében.
Már Falludzsa ostrománál (2016. március-június) is hasonlóképpen járt el az iraki hadsereg és azt akkor is előre jelezte is a lakosságnak. A síita milíciák mindvégig harcoltak az ostrom során, de csak a városon kívül, a település belső felszabadításában, amely ugyancsak utcáról utcára, házról házra zajlott, már nem vettek részt, elkerülendő a vallási alapú ellentéteket a szunnita városlakókkal. Ugyanez az elképzelés Moszul kapcsán is.
Az iraki szunniták két legfontosabb városa ugyanis a vallási központnak számító Falludzsa, a minaretek városának és a mecsetek anyjának becézett település, a másik pedig Moszul, a legnépesebb szunnita város. Az IS legyőzése csak az egyik kihívás a bagdadi kormányzat számára, a legnagyobb feladat majd a háború utáni felekezeti-etnikai béke biztosítása lesz.
-
Az IS elveszítette közvetlen közúti összeköttetését a Törökországba vezető csempészútvonalakhoz, ami nehezíti a harcosok és fegyverzet utánpótlását.
-
Az egyik első stratégiai győzelem Szíriában született meg Kobani visszaszerzésével. Az ostrom négy hónapot tartott, 2014 szeptembere-2015 januárja között. A várost a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) foglalták vissza a terrorcsoporttól
-
Az iraki Rámádi következett. Az iraki nagyvárost 2015. május 17-én foglalta el az IS, annak ellenére, hogy a nyugati koalíció már hónapok óta légicsapásokat mért állásaikra. A visszafoglalására indított ostrom június 13-án indult és 2016. január 20-án zárult le. A iraki hadsereg és a Pesmerga vette be a várost a nyugati koalíció légi támogatása mellett.
-
Palmüra, Szíria: a történelmi jelentőségű szíriai várost az orosz légierő által támogatott szír kormányerők foglalták vissza 2016 márciusában. Az IS 2015 májusában hatolt be a világörökség részét képező városba és tönkretette a felmérhetetlen értékű ókori romvárost. Palmürával együtt az IS elveszítette a közelében lévő autópályát, s ezzel az összeköttetést Rakkával és Dier-ez-Zór városával, az iraki területek felé vezető utakat. Ez a kapcsolattartást és az utánpótlást is ellehetetlenítette számukra és azt jelentette, hogy a kormányerők mintegy 100 km-re megközelítették a kalifátus fővárosát, Rakkát.
