Hadházy Ákos azt mondta, hogy a módosítás látszólag a bevándorlás kérdéséről szól, de valójában nem foglalkozik a menedékkérők, a menedékkérelem problémájával. A menekültkérdésre egyedül az LMP 24 pontja ad megfelelő válaszokat - tette hozzá.
Magyarországon hatalmas félelem alakult ki a bevándorlás kérdése miatt, amit a kormány a "hecckampánnyal" felerősített, az alaptörvény-módosítás pedig nem lesz gyógyszer ezekre a félelmekre - közölte a képviselő. A javaslat jogi szempontból is "igénytelen", nem létező jogi fogalmakat használ - folytatta. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy az uniós jogrendszer alapján a magyar és az európai jog közötti ütközés esetében az utóbbi számít elsődlegesnek. Az alaptörvény-módosítás ráadásul nem oldja meg a menekültkérdést és nem mond ellent annak az uniós elképzelésnek sem, amelyik alapján a menekültkérelmek egy részét Magyarországon kell elbírálni - jelentette ki.
Szél Bernadett azt mondta, hogy amíg az alaptörvény-módosításról folyik a vita, a Fidesznek és a KDNP-nek addig sem kell a bérválságról, az összeomlott egészségügyről, a romokban heverő oktatásról, az "urizálásról" és a "korrupcióról" beszélnie.
A javasolt módosítás nem alkalmas a probléma rendezésére, mert az uniós szabályok alól nem lehet kibújni az alaptörvény megváltoztatásával - hívta fel a figyelmet. Jelenleg egy retorikai hadművelet zajlik, ami komoly kockázatokat rejt Magyarország jövőjére nézve. Orbán Viktor parlamenti felszólalásában azt állította, hogy a magyar önállóság veszélyben, de éppen a kormányfő az, aki azzal, hogy folyamatosan Brüsszellel veszekszik, aláássa az ország érdekérvényesítő képességét - közölte. Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg a hetedik alaptörvény-módosítás általános vitája az Országgyűlésben. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatában az idegen népesség Magyarországra telepítésének tiltását kezdeményezte.