Orbán Viktor;alkotmánymódosítás;alaptörvény;

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

- Orbán Kossuth Lajost idézve üzent az EU-nak

Az alaptörvény módosítása arról szól, hogy az "európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban" - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. A kormányfő Kossuth Lajost is idézte: "mi magyarok európai nemzet akarunk maradni és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában".

Expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: a Magyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy "megtartsa Magyarországot magyar országnak". Az új egység azért jött létre - folytatta -, hogy kifejezze azt "a magyar néplélekből származó elemi igényt", miszerint "hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni".

Szavai szerint azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással - a hetedikkel - is kifejezni, mert a népszavazás a "migránskérdésen" túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt. "Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is" - fogalmazott a miniszterelnök.

Mint mondta, ragaszkodnak hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől, azt szeretnék, ha megőrizhetnék Európa sokszínűségét. Ezzel szemben - mondta - az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket, "Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a felelős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával". Az alaptörvény módosítása arról szól, hogy az "európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk, és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban" - hangoztatta az "új egységet" hajtogatva Orbán.

A 20. században mindenhol a nemzeti eszme volt az, amely útját állta a birodalmi zsarnokságok kísérleteinek - mondta, hozzátéve: a magyar történelem kellő erővel bizonyítja, hogy egy nemzet a geopolitikai helyzet romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. Kossuth Lajost idézve kiemelte: "mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában".

Orbán a Házban arra kérte a pártokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért, "javaslom kövessük a példájukat" - mondta a kormányfő, ismét mélyen hallgatva a milliárdokba kerülő népszavazás érvénytelenségéről. 

A miniszterelnök felszólalásában jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában nem tud jelen lenni, mert Bajorországba utazik egy 1956-os megemlékezésre. Expozéja után a vitában Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a kormányt.

Változott az Országgyűlés hétfőre javasolt napirendje: az alaptörvény hetedik módosításának általános vitája rögtön a napirend elfogadását követően kezdődött a a Fidesz-frakció kezdeményezésére a miniszterelnök felszólalásával, ahol Orbán Kossuth Lajost idézve üzente Brüsszelnek, hogy "mi magyarok európai nemzet akarunk maradni és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában". Napirend előtt  adórendszerről, a szegénységről, a rezsicsökkentésről, a Quaestor-ügyről és az alaptörvény módosításáról is szó volt, amit az ellenzéki pártok élesen bíráltak. Az LMP kijelentette, hogy a frakció nem nyom gombot a szavazáson, az MSZP pedig az erről szóló vitától is távol marad.