A kormányt a szociáldemokraták, a populista ANO, valamint a kereszténydemokraták alkotják, helyi szinten azonban a CSSD az ellenzéki kommunistákkal szövetkezik. A szenátusi voksoláson viszont meglepetésre a legkisebb koalíciós partner kereszténydemokraták szerezték meg a legtöbb mandátumot. Ezúttal 27 mandátum sorsáról döntöttek, ebből Pavel Beobrádek kormányfőhelyettes tömörülése kilenc képviselői helyet szerzett meg, az ANO hármat, a CSSD pedig kettőt.
Ez az eredmény azonban nem fejezi ki híven a belpolitikai viszonyokat, az egy héttel korábban megrendezett regionális voksoláson az ANO-ra adták le a legtöbb voksot, második helyen a szociáldemokraták végeztek. A CVVM intézet legutóbbi felmérése szerint a kereszténydemokraták csak 6,5 százalékon állnak, miközben az ANO 28,5 százalékot szerezne, 5,5 százalékkal megelőzve a szociáldemokratákat.
Hogy alakulhatott ki mégis ez az eredmény? A szenátusi voksolás második fordulójában a részvételi arány kirívóan alacsony, 15,38 százalékos volt, vagyis mindez azt jelzi, hogy a kereszténydemokraták rendelkeznek a leghűségesebb szavazóbázissal. Csak összehasonlításként: a 2013-as alsóházi voksoláson 59 százalék járult az urnákhoz.
Az érdektelenség abból fakad, hogy a szenátusnak csekély jogkörei vannak. A mostani voksolást ezért még csak erőfelmérőnek sem nevezhetnénk a jövő ősszel esedékes parlamenti választás előtt. Az eredmény a koalíció legnagyobb pártja, a szociáldemokraták számára a legkellemetlenebb, mert ennél jobb szereplésre számítottak. A CSSD számára az sem lehet igazán jó hír, hogy összességében a három párti koalíció megőrizte többségét a felsőházban.
A jövő évi választás nagy esélyese az ANO, melynek vezetője, Andrej Babis vagy 250 cég tulajdonosa, többek között övé a két patinás napilap, a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny. Gyakran éri a pénzügyminisztert az a vád a koalíciós partnerek részéről is, hogy médiaimpériumát és gazdasági érdekeltségeit saját politikai előmenetele szolgálatába állítja.
