Napirendre kerül az EU-Törökország megállapodás hatása éppen úgy, mint a menekültek áthelyezése, amit Magyarország és Szlovákia megtámadott az Európai Bíróságon. A miniszterek emellett az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásának helyzetét is áttekintik. Kötelező betelepítési kvótáról ugyan tudomásunk szerint nem lesz szó, de Orbán Viktor múlt pénteken Pozsonyban arra kérte Robert Ficót, az EU soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfőjét, támogassa a kötelező betelepítési kvóták levételét az Unió napirendjéről. Ez a mai miniszteri találkozóra, valamint az október 21-i állam- és kormányfői csúcsra is vonatkozik.
Továbbra is a felső korlát nélküli betelepítést erőlteti az európai baloldal ahelyett, hogy a külső határok és az uniós polgárok védelmét szorgalmazná. Ezt az Európai Parlament (EP) hétfői bel- és igazságügyi bizottsági ülésén egyértelművé is tették - panaszolta tegnap a fideszes Gulyás Gergely. Az Országgyűlés kormánypárti alelnökének vélhetően azért kellett kiállnia a nyilvánosság elé, hogy nyilatkozatával itthon megadja az alaphangot a belügyminiszteri tanácskozásnak. A kormánypárti politikus arról beszélt, a baloldal továbbra is elfogadhatónak tartja, hogy az ügyben EP és a miniszterek tanácsa együttesen kerülje meg az állam- és kormányfők fórumát.
A brüsszeli parlament baloldali, liberális és kommunista többsége semmilyen kivételt nem kíván megengedni a kötelező betelepítési kvóta alól, így Magyarországnak és a visegrádi négyek országainak is kötelező lenne bevándorlókat befogadni - állította a fideszes politikus. Hozzátette, a bizottsági meghallgatáson azt a nyilvánvaló tényt is tagadták, hogy összefüggés lenne a bevándorlás és a terrorizmus között. Azt azért Gulyás fontos előrelépésnek nevezte, hogy Martin Schulz támogatja a párbeszédet mindazokkal, akik Orbán Viktorhoz hasonlóan egyértelműen elutasítják az Unió bevándorláspolitikáját. A Fidesz ezt üdvösnek tartaná, ha az EP szocialista elnöke "megpróbálna korlátokat szabni a saját frakciójában láthatóan többségbe került politikai extremizmus képviselőinek". Ők ugyanis semmibe veszik az európai választópolgárok többségi véleményét.
Bakondi György a Szerbiában felgyűlt migránstömeggel riogatott az M1 tegnap reggeli műsorában. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint naponta száz-százötven ember érkezik illegálisan Szerbiába, részben Bulgária, részben Macedónia, esetenként Koszovó vagy Albánia irányából. Közölte, a menekültszállások megteltek, az érkezők amúgy sem akarnak Szerbiában maradni, továbbmenni viszont nem tudnak, ezért egyre több az erőszakos, illetve köztörvényes bűncselekmény. Bakondi felmondta a kötelező kormánypárti leckét, miszerint Magyarország már korábban megmondta, súlyos közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatai vannak, ha az Unióba ellenőrzés nélkül juthatnak be az emberek. Az egységes határ- és parti őrség létrehozását - akár a miniszterelnök - a tanácsadó is támogathatónak nevezte.
Nem működik a menedékkérők áthelyezésére szolgáló uniós mechanizmus. Erről már Herman Van Rompuy, az Európai Tanács előző elnöke beszélt a Le Soir című belga napilapnak. Az egykori belga kormányfő tegnap megjelent interjújában elmondta, továbbra is a szolidaritás pártján áll, azonban már kezdettől fogva kétségei vannak a menekültek Unión belüli áthelyezésének működőképességét illetően. Hozzátette, bár a mechanizmus a jelek szerint nem működik - és ennek Van Rompuy fogalmazása szerint "nem csak Magyarország az oka" -, nincs más megoldási javaslata.
Holnap egyébként az uniós igazságügy miniszterek találkoznak, hogy megvizsgálják az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettel, valamint az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelveket.
