A japán diplomata, az ENSZ-ügynökség vezetője Berlinben nyilatkozott, ahol Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel és másokkal folytatott tárgyalásokat. „Ez nem képzeletbeli veszély” – mondta Amano, felidézve, hogy négy évvel ezelőtt egy illető kis mennyiségű dúsított uránt próbált csempészni, amelyből akár „piszkos atombombát” készíthetett volna.
A meg nem nevezett atomerőmű elleni kíbertámadás zavart okozott, de az erőművet nem kellett leállítani. Fontos ugyanakkor, hogy nukleáris reaktorok üzemeltetői megtegyenek minden szükséges óvintézkedést a kíberterrorizmus megelőzésére.
Idén márciusban, a brüsszeli Zaventem repülőtér elleni öngyilkos robbantások elkövetőiről kiderült, hogy egy nukleáris létesítmény elleni támadás lehetőségét is fontolóra vették, sőt terepszemlét tartottak ott. A Dél-Korea 23 nukleáris erőművét üzemeltető vállalat pedig 2014-ben megerősítette számítógépes rendszereinek védelmét, miután betörtek komputeres rendszereibe, s onnan nem létfontosságú anyagokat tulajdonítottak el. Németországban a gundremmingeni atomerőmű rendszereit támadta meg számítógépes vírus, ám az RWE energiaszolgáltató cég szerint a reaktor üzemeltetése nem forgott veszélyben.
Amano egy német lapnak elmondta, az ENSZ-ügynökség segítséget nyújt az atomerőművek személyzetének képzésében, s ellátja a reaktorokat sugárzásmérő felszerelésekkel. 2010 óta az IAEA már több mint tízezer embert készített fel a kíbertámadások elleni fellépésre, közük rendőröket, határőröket, s mintegy háromezer mobil nagyságú eszközt is kiosztottak, hogy könnyebb legyen a radioaktív anyagok csempészetének felderítése. Idén Bécsben tartanak nukleáris biztonsági csúcstalálkozót, közölte a Reuters szerint Amano, s a konferencia egyik fő témája a kíberbiztonság erősítése lesz.
