Tény, hogy az országban nem túl magas a szavazókedv azon voksolásoknál, melyeknél a szavazók úgy érzik, hogy nincs sok beleszólásuk az ügyek irányításába. A 2014-es európai parlamenti választáson például mindössze 19 százalék szavazott, amelynél csak egy rosszabb arány volt: Szlovákiában 13 százalék járult az urnákhoz. Az utolsó regionális voksoláson sem volt sokkal jobb a helyzet 37 százalékos részvétellel, ehhez képest a 2013-as parlamenti választáson tapasztalt 59 százalékos részvétel kimagasló.
Zeman ötletét aligha követi bárminemű lépés, a kötelező voksolás ugyanis kellemetlen emlékeket ébreszt a csehekben: a kommunista éra voksolásait idézik. S tény az is, hogy az is egyfajta véleménykifejezés, ha az emberek nem élnek szavazati jogukkal. Zeman azonban ezt nem tartja megfelelő magyarázatnak. Lukás Jelinek politológus a cseh rádióban azért sem tartja reálisnak a felvetést, mert a cseh parlamenti pártok nem támogatják azt. Elsősorban azért, mert attól félnek: ha az urnákhoz rángatnák az embereket, akkor bosszúból protesztpártokra szavaznak.
A voksolás a kormány második ereje, a közvéleménykutatásokat vezető liberális ANO számára ad lehetőséget, amely ugyan koalíciós partnere a szociáldemokratáknak, mégis a CSSD babérjaira tör. A 13 régió élén 11-ből szociáldemokrata politikus áll, s ha sikerül megtörnie ezt a hegemóniát, akkor 2017-ben még nagyobb eséllyel szerezheti meg az első helyet az év őszén esedékes parlamenti választáson.
Sokan keresik az Andrej Babis által irányított ANO titkát, amely évek óta a közvéleménykutatások élén áll, sokat ebben azonban nyilvánvalóan fontos szerepet játszik, nemcsak ő a pénzügyminiszter, s nemcsak vérbeli üzletember, hanem médiamágnás is a két patinás lap, a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny tulajdonosaként. Babist sokan populizmussal vádolják, a menekültkérdésben ugyanazt az álláspontot képviseli, mint Orbán Viktor magyar, vagy Robert Fico szlovák kormányfő, vagyis nem hajlandó kompromisszumra a menekültek felvételét illetően. Ugyanakkor gazdaságpolitikáját illetően semmiképpen sem lehet populistának nevezni, hiszen a privatizáció folytatásának feltétlen híve, s megkérdőjelezi a szerinte túl magas szociális kiadásokat is. E tekintetben nincs is egyetértés a kormányban, a szociáldemokraták inkább a költekezés hívei, s azzal érvelnek, hogy a szociális állam megőrzése a CSSD vívmánya. Nemrégiben emelték a minimálbért, s a közalkalmottak fizetését.
A CSSD és az ANO versengésének eredménye, hogy nyolc régióban a szociáldemokraták a kommunistákkal szövetkeztek. Ugyanakkor országos szinten a CSSD kizárta az együttműködést a baloldali tömörüléssel.
