Tavaly február óta sok helyszínen zajlott az Orbán-Simicska háború, de minden szál a bíróságokon találkozik. Itt azonban a kormányfő egykori szobatársa szinte minden csatát megnyert, és láthatóan bízik a bíróságokban. Egy éve - egy győztes per után - az Indexnek így nyilatkozott: "ha Magyarországon tényleg jogállam van, tartsa magát mindenki a jogi keretekhez, mert ha egyszer kikerülnek a hatalomból, az ügyeiket számon fogják rajtuk kérni. Aki megpróbál átlépni a jogszabályokon, és ezt én most számos esetben megtapasztaltam, azoknak el fog jönni az igazság pillanata, és börtönben fognak megrohadni".
Biztos oszlopok
A hirdetőoszlopok ügyében nem volt hatályos, sem érvényes a főváros szerződésbontása - mondta ki elsőfokú ítéletben a bíróság, indoklásul pedig megállapította, hogy a bontás okai megalapozatlanok. S bár a főváros azzal is védekezett, hogy a Mahir Cityposter Kft. szerződése 10 éve semmis, ám az ítélet szerint a Mahirral 25 évre kötött kontraktus igenis érvényes - fejtette ki lapunknak Magyar György ügyvéd. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég jogi képviselője emlékeztetett rá, a főváros hétmillió forintnyi perköltséget is köteles fizetni. "Ugyanakkor kártérítésről még nem született döntés, az igényünket jogfenntartással beadtuk, most arra várunk, hogy az ítélet jogerőre emelkedjen, hiszen a bíróság kimondta a főváros jogsértését. Ezután lehet összeszámolni, hogy az önkormányzat hány oszlopot rongált meg, és az elveszített ügyfelek után mekkora bevételkiesés keletkezett" - tette hozzá. Magyar kiemelte: a tárgyaláson a bíró is kimondta, hogy a főváros nem nyúlhat a Mahir hirdetőoszlopaihoz. Az oszlopok elszállítását egyébként egyszer már megtiltotta a bíróság, s a főváros fellebbezését is elutasította. A másodfokú tárgyalással kapcsolatban a jogász azt mondta, az ítéletet ugyan még nem kapták meg írásban - ezt követően 15 napja van a fővárosnak a fellebbezésre -, ám szerinte még az idén a Fővárosi Ítélőtábla elé kerülhet a kiemeltként kezelt ügy.
Az oszlopokat elvitték, de végül Simicska győzött FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Ismert, az önkormányzat tavaly szeptember 30-án döntött úgy, hogy október 31-i hatállyal rendkívüli felmondással szerződést bont a Mahirral, mert szerintük a cég nem a szerződésben meghatározott helyszíneken és számban helyezte el az oszlopokat, illetve a légszennyezésmérők nem a helyi levegő minőségét, hanem a szaktárca által mért adatokat közvetítették. További kifogás volt, hogy az internetet szolgáltató oszlopok csak wifi-jeleket sugároztak. Ezzel szemben a Mahir állította, a fővárossal 2006 szeptemberében kötöttek szerződést, amelyet "folyamatosan és szerződésszerűen" betartanak, ráadásul az elmúlt tíz évben az önkormányzat sem emelt kifogást. A kontraktus 621 hagyományos hirdetőoszlop, valamint 140 darab „le- és elfedő rendszerű hirdetőoszlop” felállításáról, illetve 25 éven keresztül való üzemeltetéséről szólt. A szerződésbontás nyomán az önkormányzat felszólította a társaságot, hogy az oszlopokat 60 napon belül bontsák el. Ezt nem tették meg, ezért az idén január 2-án a főváros munkatársai bontani kezdték az oszlopokat, amire válaszul Simicskáék biztonsági őröket állítottak azokhoz. A bontásnak végül egy bírósági végzés vetett véget. A Mahir számításai szerint az így elszenvedett kár meghaladja a 6-700 millió forintot, hiszen amellett, hogy több oszlop is használhatatlanná vált a bontás és a szállítás következtében, több ügyfelet is elbuktak a bizonytalanság és a reklámfelületek hiánya miatt.
Az Index szerint ugyanakkor a Mahir-szerződés anyagi oldala ugyancsak problémás lehetett. A 2006-os megállapodásban a főváros vállalta, hogy az oszlopok 50 méteres körzetében senkinek sem engedélyez reklámcélú tevékenységet. Ezzel gyakorlatilag monopolhelyzetet teremtettek a Mahirnak, amely ezért cserébe nettó bevételének 15 százalékát, de legalább évi 45 millió forint fizetését vállalta. A főpolgármesteri hivatalban utánaszámoltak, hogy saját reklámoszlopokkal évente akár 73-125 millió forint közötti összeget is beszedhettek volna.
Horváth Csaba a szeptember közepi elsőfokú ítélet után nyílt levelet írt Tarlós István főpolgármesternek. A fővárosi közgyűlés szocialista képviselője szerint "bár Budapestnek ma minden fillérre szüksége van, ez az összeg eltörpül ahhoz a 600 millió forinthoz képest, amelyet a főváros várhatóan kártérítésként lesz kénytelen kifizetni az Orbán Viktor kegyeiből kiesett Simicska Lajos cégének". Hozzátette, már tavaly is jelezték Tarlósnak, hogy a főváros jogtalanul járt el a Mahir-ügyben, "azt javasoltuk, hogy járják végig a jogi utat, és csak a jogerős bírósági döntést követően tegyenek lépéseket a szerződés felbontására vagy épp a hirdetőoszlopok elbontására. Ennek ellenére Önök nem így tettek, így szándékosan kárt okoztak a fővárosnak". A szocialisták azt javasolták, hogy a per elvesztésének következményeit az előterjesztéseket megszavazó fideszes képviselők személyesen viseljék. "Az ugyanis nem történhet meg, hogy a szándékosan okozott kárt a budapestiekkel fizettessék meg. Önök fejenként több mint 30 millió forinttal tartoznak a budapestieknek" - írta.
Hajógondok
Simicska egy másik pert is megnyert már. A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztésének megtervezésére és az építési munkák elvégzésére az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság írt ki közbeszerzést 2015-ben. A négy ajánlattevő között volt - közös ajánlattevőként - a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a Kötiviép'B Kft. Ez a két cég adta a legolcsóbb ajánlatot 6 milliárd 673 millió forinttal. Az ajánlatkérő azonban a legolcsóbb ajánlatot kizárta a versenyből és érvénytelenné tette arra hivatkozva, hogy a Közgép hamisan adta meg a munkához szükséges két komp adatait. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elfogadta ezt az érvelést, és három évre kizárta Simicska cégét a közbeszerzésekből. Az erről szóló határozatot azonban bíróságon támadta meg a Közgép. A bíróság decemberben megsemmisítette a KDB határozatát, így a kizárást is felfüggesztették. Az ügy ezzel még nem ért véget, mert a Közbeszerzési Hatóság sikeresen fellebbezett.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék idén júniusi határozatában felidézte, hogy az elsőfokú bíróság a felperes Közgép Zrt. kérelmét részben megalapozottnak találta, és az (ügyben alperes) ajánlatkérő határozatát részben megváltoztatta, mivel az megsértette a közbeszerzési törvény rendelkezéseit. A bíróság megsemmisítette a SASA II. és SASA III. komphajók esetében a hamis adatközlésre, valamint a kizárásra és a kizárás miatti érvénytelenségre vonatkozó megállapításokat.
Az elsőfokú bíróságnak a perben azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlattételkor, illetve a közbeszerzési eljárás alatt a Közgép milyen adatokat ismert, és ahhoz képest mit közölt. Az eljárásban nem igazolódott, hogy Simicska vállalata ismert volna olyan, a hajók zárt fedélzetének nagyságára vonatkozó adatokat, amelyek alapján az eszközök nem feleltek meg az alkalmassági előírásoknak.
A Törvényszék kimondta, az elsőfokú bíróság a Közgép gondatlan magatartására vezette vissza a hamis adatközlést, és ennek tükrében vizsgálta az ajánlatkérő döntésének jogszerűségét. A másodfokon eljáró bíróság szerint emellett a verseny tisztaságát is veszélyeztette az eltiltó határozat. A másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a két komphajóra vonatkozó méretkorlátozást mellőzte, emellett azonban helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta azt, hogy a Közgép milyen adatokat ismert és milyen adatokat közölt az ajánlatában, illetve a közbeszerzési eljárásban. A másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy Simicska cége nem követett el hamis adatszolgáltatást, ennek az elsőfokú döntésnek csak a jogi indokait pontosította. A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a felperes minden alkalommal az általa valóban ismert adatokról nyilatkozott. Mindennek végeredményeként a Fővárosi Törvényszék is mentesítette a Közgépet a közbeszerzési eljárásoktól való eltiltás hatálya alól.
Nyílt a tévéháború
Továbbra sincs jogerős bírósági döntés arról, hogy kié is a TV2. Bár a filmügyi kormánybiztos, Andy Vajna év elején átvette a csatorna irányítását, Simicska üzlettársának, Fonyó Károlynak Megapolis Media Zrt.-je nem tett le arról, hogy megszerezze a csatornát üzemeltető vállalatot. A Megapolis azt akarja elérni a bíróságon, hogy helyezzék hatályon kívül azt a cégbírósági bejegyzést, amely szerint a TV2 Media Csoport Kft. nevű cég tulajdonosa a Magyar Broadcasting Co. Kft. lett. Leegyszerűsítve: azt szeretnék megakadályozni, hogy Andy Vajna érdekeltsége a TV2-t a cégbírósági iratok szerint (is) átvegye.
Ahogy a hosszúra nyúló történetről a Népszava is rendre beszámolt, Andy Vajna tavaly október 15-én írta alá a két korábbi tulajdonossal, Yvonne Dederickkel és Simon Zsolttal az adásvételi szerződést, ugyanazon a napon Fonyó is bejelentkezett, azt állítva, 2013-ban Dederickékkel opciós szerződést írtak alá, amelynek értelmében a Megapolis bármikor a nevére írathatja a tévét birtokló cégláncolat végén álló CCA és D6D Kft.-ket. A cégbíróság iktatta is a beadványt, Dederick és Simon azonban megtámadták azt, így a bíró hatvan napra felfüggesztette az eljárást. A Gazdasági Versenyhivatal október 30-án engedélyezte, hogy Vajna közvetlen, egyedüli irányítást szerezzen a TV2 Média Csoport Kft. és a CEE Broadcasting Limited felett, de az eljárást Simicskáék a mai napig vitatják.
Az átadás-átvétel január elején zárult le, a Magyar Broadcasting Co. Kft. akkor jelentette be: lezárta a TV2 Csoport megvásárlását, a vállalat a tranzakcióhoz szükséges engedélyek birtokában benyújtotta a változásbejegyzési kérelmét a cégbírósághoz és Dirk Gerkens-t kinevezte a TV2 Csoport vezérigazgatójának. Vajnának persze nem csak a vételárat kellett előteremtenie, a tévétársaságnak jelentős adósságai voltak a Magyarországról 2013-ban kivonuló német médiakonszern, a Pro7Sat.1 felé. Továbbá át kellett vállalnia az amerikai stúdiók felé fennálló kötelezettségeket is, ennek összege akár a 30 millió dollárt is elérheti. Ezek a stúdiók biztosítják a filmcsomagokat a négy csatornát magába foglaló tévétársaságnak, és a szerződés alapján még hosszú évekig fizetni kell értük, ezt Vajnának garantálnia kellett. Ezért Vajna cége csaknem hétmilliárd forintos hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól a TV2 megvásárlására - ez a cég nyilvános cégbíróságai irataiból derült ki.
Ennek kapcsán a filmügyi kormánybiztos a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta, nincs mögötte állami támogatás, szigorú feltételekkel és piaci kamatozással kapott hitelt, továbbá cáfolta, hogy egy másik állami bank, az MKB is beszállt volna a finanszírozásba. Kérdésükre, miként teremtette elő a 18-20 milliárdosra becsült vételárat, Vajna azt felelte: "a vételár üzleti titok. Az ügyletet saját tőkéből és egy több bankból álló konzorcium közreműködésével finanszíroztam".