Tegnapi parlamenti beszéde idejére nyilvánvalóan felvilágosították az egyébként közismerten jogi végzettségű kormányfőt, hogy a referendum eredménye közjogi értelemben semmire nem hatalmazza fel a kormányt, nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy „a népszavazás szellemében” kezdeményezik a szöveg módosítását. A Népszava kérdésére, hogy egyáltalán milyen szöveget fogalmazhatnak bele az alaptörvénybe, Fleck Zoltán abszurdnak nevezte, hogy olyan törvénymódosításról kell beszélni, amiről nem mondják meg, miről szólna, mi lenne a tartalma és mi következne belőle. Az ELTE Jogi Karának tanszékvezetője szerint a hónapok óta tartó politikai játszma része az újabb ötlet, aminek azonban már az alapja is hamis volt, hiszen a magyar állam és az Európai Unió viszonyára vonatkozó kérdést egyáltalán nem lehetne népszavazásra bocsájtani. Ezzel értelemszerűen a kormány is tisztában volt, ahogyan azzal is, hogy az alkotmányba bármit bele lehet írni, ami korlátozza a mindenkori magyar vezetés működését, de az soha nem hat ki az unióval kötött szerződésekre.
A jogszociológus ezzel rámutatott arra is, hogy mennyire alap nélküli a jobboldalinak tekintett Alapjogokért Központ tegnapi állásfoglalása, amely szerint az érvénytelen népszavazás nem köti az Országgyűlés kezét, így a parlament csak akkor nem módosíthatná az alaptörvényt, ha egy érvényes népszavazás az igenek győzelmét hozta volna. Fleck Zoltán szerint nem igaz, hogy egy ilyen módosítás „korlátot szabhat az alkotmányos identitást sértő uniós jogi aktusok hazai érvényesülésének” – ahogyan a nyakatekert magyarázat fogalmazott, hiszen a magyar jogszabályok semmilyen hatással nincsenek az uniós jogra, hacsak nem épp az azoktól való elszakadást, vagyis az ország unióból történő kilépését akarják elérni.
A tanszékvezető egyetemi tanár ezt válaszolta azokra a felvetésekre is, hogy amikor a magyar törvények ütköztek az Európai Unió szabályaival, akkor többször is módosítani kellett az alaptörvényt, erről szólt például annak ötödik változtatása. Az uniós jog minden esetben a tagállami jogszabályok fölött áll, vagyis visszafelé semmilyen körülmények között nem működik a gondolat, akármilyen jogszabályt alkot a magyar parlament, az nem írja felül az Európai Unió Magyarország által is elfogadott szabályait. Tagjai vagyunk a közösségnek – figyelmeztetett Fleck Zoltán, ahonnan még kilépni sem lehet úgy, hogy azt beleírom a magyar alaptörvénybe.
Azokat a találgatásokat is értelmetlennek nevezte a jogszociológus, hogy hozhat-e eredményt a népszavazásra feltett kérdés kijelentő módra váltása. Az alaptörvény módosítása ebben az esetben úgy szólna: „Az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését”. Fleck szerint bármilyen szöveg a szimpla politikai zsarolás része, ahogy a népszavazási cirkusz is csak a politikai erőgyűjtés tartozéka volt, amivel azonban mellélőtt a kormány, mert az érvénytelen referendumot nehéz lesz sikerként eladni a nemzetközi porondon.
Orbán Viktor beszédében kijelentette, hogy Magyarország 2010 óta jogi értelemben is mintaállammá vált, betartjuk a pénzügyi fegyelmet, az alaptörvénybe pedig beépítettük az uniós jogrendet, ezért szerinte Magyarországnak minden joga megvan ahhoz, hogy sorsdöntő európai kérdésekben hallassa a hangját az unióban. A miniszterelnöki szózatot az ELTE tanszékvezetője nemes egyszerűséggel úgy értékelte, az politikai értelemben is hülyeség, közjogilag pedig értelmezhetetlen.
Szóba került az is, hogy ha nem teljesíti az állam az elfogadott uniós szabályokat, legfeljebb kötelezettségszegési eljárás indul ellenünk, amire számtalan példa volt eddig is, komoly következmények nélkül. Fleck Zoltán azonban arra figyelmeztetett, ha nem vállalunk semmilyen szerepet a menekültválság közösségi megoldásában, az nem ugyanaz a kategória, mint Paks 2 megépítése, hanem a tagságunk alapelveit kérdőjelezi meg, ezzel számolnia kell a kormánynak.
