Orbán Viktor;Országgyűlés;népszavazás;kvótareferendum;

A kormányfő a pulpituson magyarázza a magyarázhatatlant FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

- Orbán végiggondolta és nem mond le

Hangzavar, bekiabálások kísérték Orbán Viktor hétfői győzelmi jelentését a Házban. Ahogy várható volt, a miniszterelnök bejelentette, alaptörvény módosítást kezdeményez, mert vasárnap a magyarok történelmet írtak a nemek elsöprő győzelmével, a népszavazás érvénytelenségéről viszont hallgatott.

Alig lehetett olykor hallani hétfőn a parlamenti ülésteremben a bekiabálásoktól Orbán Viktor győzelmi jelentését. A felszólalás végén Kövér László házelnök elnézést is kért a kormányfőtől, amiért nem tudta megfékezni a szocialisták "civilizálatlan és folyamatos óbégatását". A demokratikus ellenzék azért hangoskodott, mert a miniszterelnök az érvénytelen kvótareferendumról azt állította, a magyarok történelmet írtak, és a nemek elsöprő győzelmével Magyarország nyert. Közölte, 2010 óta betartjuk a Brüsszel által megkövetelt fiskális fegyelmet, az uniós szabályokat törvényben rögzítettük, így becsületes lépés, ha az emberek akaratának közjogi súlyt akarnak adni, ezért kezdeményezi az alaptörvény módosítását a népszavazás értelmében.

Orbán zsonglőrködött a számokkal, közölte, vasárnap az érvénytelen voksokkal együtt a szavazók 98 százaléka tudatta, hogy migránsügyben a döntés joga Budapesté és nem Brüsszelé és ezért a jogunkért harcolni kell. A kormány vállalta, hogy népszavazást kezdeményez, vállalva ezzel az Európai Bizottság bosszúját. Az európai baloldal és bizottság menekültpárti, így van ezzel a magyar baloldal is, a DK nyíltan vállalja álláspontját, az MSZP "sunyi módon, szégyenlősen". Szervezett betelepítésről, felső korlát nélküli kvótáról beszélt. Utóbbi "embertelen megoldás", amivel az európai emberek sem értenek egyet. Brüsszel hangos és antidemokratikus, ennek ellenére Orbán mindent meg fog tenni, hogy a magyarok többségének akaratát érvényesítse.

A kormányfő a pulpituson magyarázza a magyarázhatatlant FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

A kormányfő a pulpituson magyarázza a magyarázhatatlant FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

Nem az alaptörvény módosításra
Az ellenzéki pártok a plenáris ülés kezdete előtt, illetve közben a tudósítóknak sorra bejelentették, nem támogatják az alaptörvény módosítását. Felháborítónak nevezték, hogy a Fidesz sikerről beszél, az érvénytelen szót viszont a népszavazás kapcsán nem hajlandó kimondani. Kósa Lajos hosszas nógatásra annyit mondott, a referendumot "kudarcnak leírni lehetetlen". A Fidesz frakcióvezetője közölte, az alaptörvény-módosítás pontos szövegén még dolgoznak. A kormánypárt elnöksége elemezni fogja a voksolás eredményét, így nem tudni, lesz-e következménye annak, ha valahol az országos átlagnál kevesebben szavaztak.

Egyértelmű kudarcot szenvedett a kormány a népszavazáson - reagált a miniszterelnök napirend előtt elhangzott beszédére Tóth Bertalan, akinek Kövér szándéka szerint elnézést kellett volna kérnie Orbántól a bekiabálások miatt. Az MSZP frakcióvezetője inkább arra figyelmeztetett, hogy a referendumtól távol maradó ötmillió ember nemet mondott a Fidesz és a Jobbik politikájára. A kormány feladata, hogy az emberek biztonságát szavatolja, de ehhez nincsen szükség az alaptörvény módosítására. A szocialisták viszont Felelősség és biztonság címmel programot terjesztettek be, ami a kormány teendőit tartalmazza. Azt követelte, vizsgálják ki, mennyi pénzt költöttek erre a kampányra, és hogyan.

Hazárdjátékot játszott Magyarországgal, ezért Orbánnak távoznia kell, csakúgy, mint David Cameron brit kormányfőnek a Brexit után. Ezt Vona Gábor követelte, amikor a miniszterelnök felszólalását kommentálta. Ám a Jobbik elnöke, frakcióvezető-helyettese realista, ezért közölte: "Tudom, hogy nem fog lemondani, látom az arcán." Emlékeztetett, pártja már korábban alaptörvény-módosítást javasolt, így megspórolhatták volna a referendum 15 milliárdos költségét. Vona szerint Orbán vasárnap óta vesztes politikus, és az uniós színtéren nem fogják komolyan venni. Brüsszel a miniszterelnök felelőtlenségét kíméletlenül ki fogja használni, a népszavazás után Magyarország pozíciója meggyengült. A Jobbik elnöke a durva kampány miatt is felelősségre vonta a miniszterelnököt.

Soha ilyen politikai egység magyar miniszterelnök mögött még nem sorakozott fel - mondta fel a kormánypárti leckét a Fidesz frakcióvezetője. Kósa Lajos a kétkedő ellenzékieknek azt üzente, ebben a helyzetben a miniszterelnök lemondását követelni azt jelenti, hogy az illető semmit nem ért a politikából. Az ellenzékre nem számíthat az ország a haza védelmében, számukra ugyanis fontosabb a pártpolitikai szempont, ezt láthattuk a népszavazáson. De nem ismeretlen ez a magyar történelemben. Kósa szerint az MSZP-hez hasonlóan örülhetett 1526-ban Szapolyai János, hogy a magyar királynak nem sikerült megvédenie a hazát a törökök ellen. "Ismerjük a Szapolyai Jánosokat és Thököly Imréket" - fogalmazott.

Történelmi párhuzamokat nem tilos vonni parlamenti beszédben, de ezúttal meg kell védenie Szapolyai Jánost és Thököly Imrét a "méltatlan párhuzamtól" - reagált Kósa hozzászólására a házelnök.

Lázár nem elégedett
„Nem vagyok elégedett az érvényességet illetően" – mondta Lázár János a Makó Híradó című helyi lapnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint végig kell gondolni, miért maradtak távol „nem kevesen". Lázár úgy látja, azokban a választókerületekben volt magas a részvétel, ahol „az emberek beszélnek egymással és a helyi kormányzati erők és a helyi politikusok megszólították a választópolgárokat". Ez némileg ellentmond Orbán Viktor miniszterelnök értékelésének, aki szerint a távol maradók rábízták a döntés a szavazókra, és nem is érdemes azon gondolkozni, miért nem szavaztak. Ugyanakkor Lázár is úgy látja: a 3,2 millió nem szavazat „a kormány számára megfelelő politikai felhatalmazás, hogy meg tudja védeni az országot a bevándorlástól és a betelepítéstől". A miniszter saját választókerülete (amelynek része Makó is) a harmadik legmagasabb részvételi eredményt produkálta az országban.

"Ha jól értem, van itt egy vita, hogy az MSZP vagy a Jobbik nyerte a népszavazást. Beszéljék ezt meg egymással!" - kezdte viszontválaszát a miniszterelnök. Véleménye szerint ez a vesztesek logikája, mert a győztesek azokkal foglalkoznak, akik elmentek szavazni, míg a vesztesek a távol maradókkal. Az ellenzék megkapta, hogy futballszurkolóvá alakult, ráadásul a Jobbik Brüsszelnek drukkol, ami inkorrekt, hazafiatlan lépés. "Megvett emberek, fogott párt" - mondta a Jobbikra, Vonát pedig fodrásszal és konditeremmel cukkolta. Ez után a szocialistákat leckéztette azzal, hogy ők a rossz európai megoldások hívei.

Napirend előtt, majd az azonnali kérdések órájában is folytatódott az adok-kapok. Vona megismételte, fél évvel ezelőtt kellett volna alaptörvényt módosítani és újfent lemondásra szólította a miniszterelnököt, aki váratlanul közölte, megfontolja a Jobbik vezér javaslatát. Egy perc múlva viszont bejelentette, átgondolta a dolgot és nem mond le.

Farkas megfutamodott
Szóra akartuk bírni Farkas Flóriánt, ám a miniszterelnök romaügyi megbízottja a Népszava tudósítója elől ismét megfutamodott. A fideszes politikus a parlamenti folyosón tárgyalt, észrevettük és megálltunk a közelében. Amikor a beszélgetést befejezte megszólítottuk, ám felénk sem nézett. Utána szóltunk, elmondtuk, hogy Lázár János megígérte, összehoz vele, így végre megkérdezhetjük arról, amire az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is kíváncsi volt. A miniszterelnöki megbízott erre annyit kérdezett: "tényleg?", majd beviharzott az ülésterembe.



A kormánypárti politikusok nem tehetnek mást, beleálltak a hiteltelen menekülési útként kitalált üzenetbe, amely politikai sikerként próbálja beállítani a vasárnapi érvénytelen és így eredménytelen népszavazást, de a kevés szavazatot felmutató körzetekben félhetnek a korábban sikeres fideszesek. Lehet, hogy számukra a nép szavazása egyben a vég kezdetét hozta el.